Szinkronitás – Szinkronicitás. Földönkívüli álmok

szinkron jelenségek - álomfejtésMi a szinkronicitás (vagy szinkronitás)?

A filozófusok és az ismeretelmélettel tudományos szinten foglalkozók által hagyományosan leírt három jelenségen túl (ezek: idő, tér, okság, azaz kauzalitás) létezik egy negyedik, ez a szinkronicitás (vagy – újabban egyre gyakrabban így nevezik: szinkronitás).

Szinkron jelenségekről, a szinkronitás előfordulásáról akkor beszélünk, ha valamilyen külső esemény és egy attól elvben független belső (archetipikus) esemény véletlen módon egybeesik, azonos időben és/vagy ugyanazon a helyen történik. Bár az ok-okozati összefüggés hiányzik, egyfajta spirituális, transzcendens, ezoterikus, misztikus kapcsolódás feltételezhető.

Erre példa: Egyik nap gyermekünk a szoba sarkába szaladva azt kiabálja: madár, madárka. Holott nincs ott semmi. Másnap a szobába belépve ugyanabban a sarokban egy vergődő cinkét találunk: berepült a nyitott ablakon. Vagy: meghal egy ember és megáll az ingaóra a halottas szobában. Vagy: gondolunk valakire az utcán sétálva, és egy perc múlva fel is tűnik.

Ezek a jelenségek vonatkozhatnak életre, halálra, születésre, szerelemre stb. (ezek archetípusok). Általában akkor tapasztal az ember szinkronicitást, amikor szoros kötődés alakul ki vagy szűnik meg közte és egy másik ember között. Például: szerelmesek egy időben ugyanazt álmodják (Gondoljunk Enyedi Ildikó gyönyörűséges filmjére: Testről és lélekről). A szinkronicitás elvén alapul a telepátia, az asztrológia, az álomfejtés, a Ji King és az UFO-jelenség is. A jungi álomfejtés a tudat és a tudatalatti közti szinkronjelenségeken alapul. Az alábbiakban Dr. Kállay O. Béla pszichiáter és keletkutató eredetileg álnéven publikált cikkét közöljük az ELSŐ XYZ portálon.

szinkronitás - szinkronicitás

Földönkívüli álmok

Számomra (az egyik legfontosabb pszichológiai) kulcsfogalomként – ha ugyan nem, mint azt jelenleg a legvalószínűbbnek tartom: – alapkategóriaként a szinkronitás tűnik fel. Ami utoljára talán az anyaméhben (de akkor is csak az anya testével kapcsolatban) funkcionálhat. Akkor még meglehetősen tökéletesen – és így csak kíséri (mintegy keretét alkotja) az akkor még nem is elsősorban pszichés, hanem az azt megalapozó neurológia alapstruktúrák kialakulását.

Ennek az azonosságnak/egybeesésnek (legalább részleges) újrateremtése determinálja felfogásom szerint a születés utáni kötődéseinket (és ezáltal életünket).

Először a szülőkhöz, aztán (szerencsés esetben, ha a duáluniónál önállóbb életre válunk képesek, akkor életünk végéig tartó) szerelmeinkhez (vigyázat többes szám!), és így tovább.

Ebből következően a szülőkhöz való kötődésünk nem (a végső) alap, amelynek – szerencsés esetben enyhülő – áttételeit élnénk meg emberi kapcsolatainkként.

A szülőkhöz való kötődés a szinkronitásra való – szó szerint! – „beidegződésünk” következménye,

amelyet föl is erősít, de (szinte a felismerhetetlenségig) módosít is, hogy a születéssel a szinkronitásnak nemcsak az alapja, de addigi döntő, addig szinte kizárólagos összetevője nem egyszerűen megszűnik, de negatív formában testi diszkomfortként válik tapasztalattá.

A szinkronitás mélységesen és szó szerint tudattalan (mert nemhogy a tudat, de a tudatos gondolkodást lehetővé tevő idegpályák kialakulását megelőző, kezdetben testi emlékének és az ettől radikálisan különböző (főként csak a születés utáni) testi diszkomfort tapasztalatának a kontrasztja az a feszültségforrás, amelyből a tudatos gondolkodás szikrája kipattan. Mint (az ős) Zeusz fejéből Pallasz Athéné (talán a párzás és az utódnemzés összefüggésének felismeréseként). (Talán így történt, talán másként. Ha így, akkor ez egyik első, tudatosan nemzett emberi utód, egy lány emlékét őrizzük máig, és nem véletlenül istennőként. Mert a felismerésnek köszönhetően sorsa, és sorsa következményeinek rendkívüliségére még a legenyhébb az „isteni” szó. Más azonban nem áll rendelkezésünkre.)

A tudatos gondolkodás szikrája a testi diszkomfort érzés útvonalát követve kap(ott) lángra, „melegével” csökkentve azt. Előbb az ellátás (a diszkomfomitás csökkentésének) felfogásával, majd annak szülőkhöz kapcsolásával, később azt szabályozó manipulálásával.

A legtöbb, kevésbé szerencsés (mert duálunióhoz vezető) esetben az így és ezáltal determinált kötődéseink, azaz az érzelmeink töltenek be (érzéseink helyett) ahhoz hasonló pszichológiai funkciót, mint a hardver a számítógépeknél.

Csak ennek – legalább részleges! – szinkronizálása után futtathatóak a közös szoftverek. Bármiféle (szerelmen, vagy barátságon alapuló) emberi kapcsolat, de akár csak egy megállapodás, egy komolyabb üzlet.

Ha ugyanis a „hardverben” nincs szinkronitás, racionális megállapodás sem köthető, mert a bármily logikus szavak e nélkül a szinkronitás nélkül csak egy érzelmi játszma lépései. (Mindig azok is, de ilyenkor csak azok, csak érzelmi játszma részei.)

Tulajdonképpen – vázát tekintve – talán ilyen pofonegyszerű az egész.

A szinkronitásnak valószínűleg csak következményei az agyon- és túlmisztifikált „titokzatos”, és „megmagyarázhatatlan” egybeesések, a szinkronicitás, amit Jung legalább, ha óvatosan is, de legalább olykor tárgyalni merészel.

Holott talán pofonegyszerű dolog!

Annak a jele, hogy a „jelek” előtt az ember legalább több-kevésbé helyesen kezdett el gondolkodni a világról: szinkronba (kezd) kerül(ni) a (külső)valósággal (nem attól végletesen elrugaszkodott fantazmagóriák uralják gondolkodását, és ezáltal az agyát). Olyasmi kezd el történni, amit gondolt. Nem azért, mert gondolkodásával előidézte az eseményt, hanem mert helyesen gondolkodott azokról a dolgokról, amelyek a jelenséget okozzák. (Olykor csak tudattalanul, esetleg álmában.)

Amiként a szinkronicitás újrateremtése determinálja a születés utáni kötődéseinket, úgy álmaink  középpontjában is ez áll.

Legtöbbször közvetett módon: (legalább részleges) újrateremtésének akadályait mutatva meg. Azt a pontot, ahol erre irányuló erőfeszítésünk elakad. A lehetségesnél is nagyobb és egyre nagyobb kerülőutakra kényszerülve. Egészen addig, amíg lehetetlenné nem válik: a bennünket ért hatások tökéletesen idegenként: „földön kívüli”-ként mutatkoznak álmainkban.

A csecsemőkorunk után csak álmainkban lehetséges teljes szinkronitásra vonatkozó érzéseink általában a tökéletesség fogalmával tudatosodnak. Rendszerint az ehhez tartozó tudattalan főként az álmainkból táplálkozik, majd az ezekhez átjárást biztosító hagyományokból, ismerős képzeteinkkel összekapcsoltan. Kultúránkban mindez már főként kultikus műalkotásokként jelenik meg.


Continue reading

Mi az intelligencia? Genetikus örökség vagy társadalmi hatás?

Az emberi intelligencia kérdéseit járja körbe az alábbi cikk, amely az eredeti internetes forráshely megszűnése miatt ma már nem található meg a weben. Kár lenne az értékes gondolatokat elérhetetlenül hagyni: az online világban tájékozódók igen fontos információkat nyerhetnek belőle, például a rasszokhoz tartozó emberek IQ-ját és az ehhez társított faji előítéleteket illetően. Ezért mentés másként rovatunkban újraközöljük. Bízunk a szerző szíves utólagos hozzájárulásában.

Mi az intelligencia?Boldogkői Zsolt

Az intelligencia diszkrét bája

Az embert az intelligenciája emelte ki az állatvilág sötétjéből. Nem véletlen, hogy erre a sajátságunkra vagyunk a legbüszkébbek. Ha meg akarjuk különböztetni a „mi fajtánkat” más népcsoportoktól, akkor mindenekelőtt az intelligenciabeli különbségeket hangsúlyozzuk, amely természetesen a mi javunkra húz. De tudjuk-e egyáltalán, hogy mi maga az intelligencia? Meg kell-e dolgoznunk vajon érte, vagy készen kapjuk azt a felmenőinktől? Van-e egyáltalán értelme elválasztani egymástól a genetikai és környezeti tényezőket? Milyen adaptív előnyöket „látott” az evolúció abban, hogy létrehozza a Föld egyetlen olyan faját, amely az intelligenciájával képes megérteni működésének mikéntjét és létezésének okát? Van-e különbség a népek IQ értékeiben, s ha igen, hogyan kell ezt értelmezni? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez az írás.

Az intelligencia maga

Az ember több sajátságban is különbözik az állatoktól, de az intelligenciánk az, ami lényegileg elhatárol minket a társainktól. Az emberi intelligencia evolúciós értelemben ugyan nem gyökér nélküli, de számos aspektusával az állatok nem, vagy csupán rendkívül alacsony szinten rendelkeznek. Az ember például szimbólumokkal kommunikál. Korlátozott mértékben meg lehet ugyan tanítani erre az emberszabású rokonainkat is, de mi a szimbólumok segítségével teljességében le tudjuk képezni a bennünket körülvevő világot. Az ember képes megérteni, hogyan működnek a dolgok, s hogy ő maga miként és mivégre jött létre. Igaz, ez utóbbi képességgel az embertársaink többsége nem él, hanem inkább mítoszokat teremt a valóság elkenésére. De a mítoszok léte is jelzi, hogy értjük a problémát: magyarázni kell, hogy miért vagyunk. Értjük tehát, hogy létezünk.

A probléma megoldási módozatok alapján három alapvető gondolkodástípust különíthetünk el. A legtöbb ember analitikus módon oldja meg a problémákat, aminek lényege a szokásos metódusok alkalmazása. Az így gondolkodók nem feszegetik azt a keretet, amibe a probléma ágyazódik, s ismert sémákat próbálnak a feladatra illeszteni úgy, hogy közben magát a problémát gyakran nem is értik teljeskörűen. A szintetikus módon gondolkodók megkísérlik a probléma minden lényeges aspektusát számbavenni, s ha szükséges egy keretet alkotnak a megoldásához. Ők a rendszerépítők. A kreatívan gondolkodók pedig kevés információ alapján meglátják a probléma lényegét. Ők a kereteket nem szentírásként, hanem csupán egy lehetőségként kezelik, s gondolataikkal ki-be cikáznak rajtuk. Ha a probléma csak új szemléletmóddal oldható meg, könnyen eldobják a régit, s kreálnak helyette egy újat. Az emberek többsége elsősorban analitikus módon gondolkodik.

Az előzőekben az intelligenciát egyfajta globális probléma felismerési és megoldási képességgel azonosítottam. Az intelligencia számos egyéb sajátsággal is jellemezhető, például a feladatmegoldás gyorsasága, a számolási képesség, a memorizálási hatékonysága, az absztrakciós készség, a különféle mintázatok felismerése és értelmezése, a térbeli tájékozódásban való ügyesség, a nyelv használatának mikéntje, a társas kapcsolatok kezelése, a kommunikáció, sőt, az intelligenciának bizonyos műveltségi aspektusai is vannak. Pontosabban, a felsoroltak az emberi nyelv és a tudomány által alkotott kategóriák, melyek az agyban nem feltétlenül elkülönülten vannak jelen. Az bizonyosnak látszik, hogy az aritmetikai készség és a szociális szituációk átlátásának képessége egy skála két végpontján helyezkednek el. Az Asperger-szindrómás autisták az előbbi sajátságban kiválóak, az utóbbiban viszont rendkívül gyengén teljesítenek. Zseninek tartjuk azokat, akik képesek fejben villámgyorsan összeszorozni két hétszámjegyű számot, de nem értékeljük az anyósok teljesítményét, akik hamar átlátnak menyeik idegen férfiakkal kapcsolatos szándékain. Pedig ez utóbbi egy jóval nehezebb komputációs feladat, mármint a szándékon való átlátás. Nem véletlenül nyomta el a természetes szelekció bennünk a részletekre való túlzott figyelmet, s támogatta a lényeglátást.

Az intelligencia nem egy koherens sajátság, egy személy bizonyos aspektusaival magas, másokkal viszont alacsony szinten rendelkezhet. Ezért az intelligencia tesztek elfedhetik a zsenit, hiszen átlagolják a képességeit.

Gének vagy környezet?

Az intelligencia-kutatás alapkérdése jelenleg az, hogy e sajátságunkat inkább környezeti vagy öröklött tényezők alakítják ki. Az iskolai légkör észbeli képességekre való alapvető hatását jelzik a Fasori Gimnáziumban végzett világhírű tudósaink. Ha egy apa fejébe veszi, hogy zsenit nevel gyermekeiből, sikerrel járhat, feltéve, ha tudja a receptet. A Polgár lányok apukája tudta ezt. Vajon az emberi agy úgy formálható, ahogy akarjuk, vagy van, akiből könnyű tehetséget nevelni, másból viszont kínok-kínjával sem lehet? Valószínűleg ez utóbbi a helyzet, a kérdés csupán az, hogy az emberi populáció hány százalékából lehetne nagy tehetséget faragni. Egy társadalomnak azonban nem csak zsenikre van szüksége. Kellenének a problémákat kiváló képességgel megoldó emberek a kőművestől az orvoson át a politikusig. Az oktatási rendszer világszerte jelentős elmaradást mutat-e cél megvalósítása terén. A mai Magyarországon a pedagógus pálya feltételei a főiskolára/egyetemre való bejutástól az anyagi megbecsülésig erős kontraszelekciós környezetet teremtenek. Mára oda jutottunk, hogy egyre több szakmában az érvényesülés nem a tehetség, hanem a származás és mikszáthi miliőben való mozgási képesség függvénye lett.

A klasszikus genetikai vizsgálatok testvéreket hasonlítanak össze egymással, adoptált gyerekekkel és szülőkkel. Legintenzívebben az egypetéjű ikreket kutatják, hiszen ők lényegében egymás klónjai, teljesen azonos genommal rendelkeznek. Ha összehasonlítjuk az együtt és a külön nevelt ikreket, akkor választ kaphatunk a környezet/gének problémájára – legalábbis ez az ikerkutatás alapfeltevése. E vizsgálatok megerősítették azt az elképzelést, hogy a géneknek óriási szerepük van az észbeli képességekre. Az egypetéjű ikrek intelligenciája akkor is hasonlónak bizonyult, ha kora gyermekkoruktól más családban nőttek fel. A gyerekek és a szülők intelligenciájának összevetése pedig azt mutatja, hogy az adoptált gyermekek intelligenciája jobban hasonlít a vérszerinti, mint a nevelő szülőkére. Ne felejtsük el azonban, hogy ezek a gyerekek a hagyományos iskolák padjaiban nevelkedtek, nem pedig zseni neveldékben.

Most akkor gének vagy nevelés határozza meg az intelligenciát? Előre vetítem a megoldást: a környezeti és genetikai tényezők nem vagylagosan hatnak, hanem arról van szó, hogy a környezet a géneken keresztül fejti ki a hatását. Az idegrendszer működtetéséért felelős géneket úgy „tervezte” az evolúció, hogy aktivitásuk a környezeti hatások függvénye legyen, s ez alapján módosítsák az agy szerkezetét és reagálásának mikéntjét. Az agy már az elemi érzékelés szintjén is környezet-függő. Például, ha egy fiatal egyedet a kritikus időszakban nem érnek vizuális ingerek, de később valamilyen ok miatt visszanyeri a látását, az rendkívül gyenge lesz. A látókéreg normális szerkezetének kialakulásához ugyanis működtetni kell a rendszert. Így van ez az agyműködés más aspektusaival is.

A továbbiakban nézzük meg, hogy mivel gazdagította a molekuláris genetika az intelligenciakutatást, s hogyan kell értelmezni az elért eredményeket.

A genetikai kutatások során gyakran alkalmazunk modellállatokat, aminek egyik oka az, hogy az emberi DNS megváltoztatását a törvények nem engedik. Az állatokban kiüthetünk egyes géneket, s megvizsgáljuk azok intelligenciára való hatását. Ha például egy génkiütött állat egy labirintus tesztben rosszul teljesít, akkor e tudományterület értelmezési sémája szerint, az adott gén normálisan a térbeli feladatok megoldásában játszik szerepet. Egy másik megközelítés – amellyel már az embert is vizsgálhatjuk, – egy bizonyos gén változataihoz (alléljaihoz) próbál IQ értékeket rendelni. Honnan tudjuk előre, hogy milyen gént kell vizsgálni? Nem tudjuk. Megpróbálunk olyan géneket bevonni a vizsgálatba, amelyek logikai alapon, vagy előzetes megfigyelések alapján szerepet játszhatnak az adott viselkedés meghatározásában. Ebben a tekintetben a helyezet drasztikusan meg fog változni a közeljövőben. Az úgynevezett harmadik generációs DNS szekvenátorok néhány perc alatt képesek meghatározni egy egyén teljes genomjának bázissorrendjét. Nem lesz szükségünk előfeltevésekre a potenciális gének kilétével kapcsolatban, a nagyszámú vizsgálati alany szekvencia adatainak összehasonlítása megmutatja majd a szignifikanciákat. Vizsgáljuk meg először, hogy milyen fontosabb géneket hoztak eddig összefüggésbe az intelligenciával.

Az első jelölt egy acetilkolin receptor génje volt. Az acetilkolin egy ingerületátvivő molekula, s ennek receptora az idegsejtek ingerelhetőségét és kapcsolódásuk plaszticitását szabályozza. Több kutatócsoport a receptor génben és annak környezetében bizonyos genetikai variánsokat tudott összefüggésbe hozni az IQ tesztek kitöltésének hatékonyságával.

Számos egyéb gént is összefüggésbe hoztak az intelligenciával, melyek közös jellemzője, hogy nagyon gyenge korrelációt mutattak az IQ értékkel. Ez azonban nem meglepő, mivel az intelligenciát nyilvánvalóan számos gén határozza meg.

Az intelligencia mint döntési stratégia

Bizonyos körülmények között habozás nélkül kell dönteni, más esetekben viszont a megfontoltság az előnyös. E kétféle döntési módra való preferencia genetikai meghatározottságúnak tűnik, melynek alapját a dopamin ingerületátvivő anyag egyik enzimét kódoló gén változékonysága képezi. Azok a személyek, akik az egyik variánssal rendelkeznek gyors és határozott döntéshozásra képesek, igaz nem túl magas szellemi színvonalon, akik a másik variánst hordozzák, sokkal megfontoltabbak. A hezitálók magasabb szintű kognitív funkcióval rendelkeznek, de a sok töprengés miatt hajlamosabbak a depresszióra is.

A kíváncsiság teszi az intelligenciát?

A kíváncsiság lényegében egy belső motiváció a megfigyelésre, a tanulásra és a játékra. Amennyiben az agytréning valóban intelligencianövelő hatású, akkor a kíváncsiságot kódoló génekben való esetleges sokféleség az intelligencia tekintetében is különbségeket kell, hogy okozzon. Ha ez a helyzet, akkor az intelligencia nem közvetlen genetikai kontroll alatt áll, hanem a kíváncsiság által stimulált viselkedés következményeként jön létre. Az ember egyik dopamin receptor génjének van egy olyan szakasza, amelyet egyenként 48 bázisból álló ismétlődő szakaszok alkotnak (tehát egy ismétlődő egység 16 aminosavat kódol). A két leggyakoribb variáns a négyszeres (R4) és a hétszeres (R7) ismétlődések (négyszer-, illetve hétszer 48 bázispárnyi hossz). Az R7 variánssal rendelkező egyének újdonságkeresési hajlama jóval magasabbnak bizonyult az R4 változattal rendelkezőkétől, ami különféle viselkedésformákban való különbségekben nyilvánul meg. Az R7-es variánssal rendelkezők szívesebben próbálnak ki extrém sportokat, vallanak liberális nézeteket, mélyednek el szenvedélyesen a tudományokban, művészetekben, valamint jóval gyakrabban létesítenek egyéjszakás kalandokat (50%) az R4-es variánssal rendelkezőktől (20%). Az intelligenciabeli különbségeket nem vizsgálták, pedig izgalmas lenne a válasz. A DRD4 génben való változékonyságot a cinegéknél és egy cerkóf majom fajnál is összefüggésbe hozták a kíváncsisággal.

Növekszik vagy csökken az emberiség intelligenciája?

Az úgynevezett Flynn-hatás szerint a 30’-as évektől az átlagos intelligencia tízévente körülbelül hárommal növekszik, ezért folyamatosan korrigálni kell az IQ teszteket. Sok kutató szerint a növekedés fő oka az, hogy a gyerekek egyre bonyolultabb technológiai környezetben nőnek fel. A napokban a Stanfordi Egyetem munkatársai által javasolt új elmélet szerint az IQ genetikai tényezői fokozatosan romlanak. E jelenség oka az, hogy a modern társadalomban a természetes szelekció nem működik hatékonyan, s ezért az intelligenciát meghatározó génekben – melyek számát 3-5000 körülire teszik – létrejött káros mutációk nem küszöbölődnek ki. A két ellentétes tényező összevetéséből a társadalmi hatások jönnek ki győztesen, amennyiben a Flynn-hatás valós intelligenciabeli növekedést mér.

Az intelligencia evolúciója

Az evolúciót egyetlen dolog „érdekli”, ez a hatékonyan szaporodó biológiai gépezetek létrehozása. Vajon mi volt ez emberi intelligencia előnye ebben a folyamatban? Egyfajta jolly jokerként használtuk az eszünket minden aktuálisan felmerülő problémára? Esetleg okos fejjel eredményesebben állítottunk elő eszközöket, vadásztunk, harcoltunk más népekkel, vagy formáltunk közösségeket? Újabban az intelligencia eredetét kevésbé magasztos funkciókkal magyarázzák. Sok evolúcióbiológus szerint megszaladt elménk nem elsősorban a környezethez való jobb alkalmazkodás miatt jött létre, hanem egy másfajta folyamat, az úgynevezett szexuális szelekció eredményeként. Az evolúciós pszichológia szerint intelligenciánkat elsősorban megtévesztésre használjuk abból a célból, hogy a másik nemű partnereket elcsábítsuk, az azonos nemű vetélytársak eszén pedig túljárjunk. A megtévesztés lehet szándékolt becsapás, hatalommal, pozícióval, vagyonnal való hencegés, stb. Ismerjük a többi formát a mindennapokból nagyon jól. Az intelligenciát vonzó szexepilnek tartjuk, s így a sikerhez elég annak demonstrálása, hogy nekünk több van az átlagtól egy-két kerékkel.

A fajgyűlölet intelligenciája

A népek intelligenciájának vizsgálata és összehasonlítása egy rendkívül érzékeny kérdés, melynek oka az, hogy az esetleges különbségek kimutatása érveket adhat a rasszizmus kezébe. Mások csoportként való gyűlöletéhez ugyanis legfőbb eszközként az észbeli képességek kétségbevonását használják a gyűlölködők. A fajgyűlölet motivációját legalább kétféle – DNS által kódolt – ösztön táplálja. A klán ösztön más csoportokkal való ellenségességre buzdít. Régen volt értelme, ma már nincs, de – egyénenként változó mértékben – az agyunkban ragadt ez az érzés. A kivagyiságunk demonstrálása is genetikai eredetű. Sok mindenben kitűnhetünk a tömegből. Az intelligencia annyiban specifikus ebben, hogy ezt a sajátságot nem fontos, hogy mi magunk személyesen is birtokoljuk. Elég, ha népünk genetikailag tehetséges, s még ha bennünk az éleselméjűség génjei nem is nyilvánulnak meg, lappangva bár, de vérségi alapon mégis hordozzuk őket. Nem vesszük észre, de ilyen primitív és alantas késztetések alakítanak ki bennünk ellenszenvet más népek iránt. A rasszistákat nyilvánvalóan nem az emberiség átlagos intelligenciájának alacsony volta aggasztja, hiszen akkor maguk miatt is aggódniuk kellene. Egy Gordon Hodson pszichológus által jegyzett tanulmány kimutatta ugyanis, hogy a szélsőséges rasszista álláspontot képviselők IQ-ja jelentősen eltér az átlagtól, lefelé való irányban.

A rasszok IQ tesztekkel való összehasonlítása azt az eredményt hozta, hogy a fehér emberek – definíció szerint – százas átlaggal rendelkeznek, az Afrikaiak (afro-amerikaiak) 10-12 ponttal kevesebbel, az ázsiaiak viszont 1-2 ponttal többel. Az ázsiaiak elsősorban a jobb matematikai képességükkel tűnnek ki, verbálisan azonban gyengébben az európaiaknál. Ezeket az eredményeket óvatosan kell kezelni, mivel – a kritikák szerint – a tesztírók saját kultúrájuk normái alapján alkották meg a kérdéseket. Még ha az IQ tesztek valóban az intelligencia hiteles mérői lennének, akkor is kérdéses, hogy az eltérő eredményekben milyen szerepet játszanak a genetikai tényezők. Abban az esetben, ha kiderülne, hogy a különbségnek genetikai háttere van, az IQ érték csupán egy átlagot jelentene. Más szavakkal, minden rasszban vagy népcsoportban vannak okos emberek, csak esetleg az arányuk kevesebb vagy több mint másokban. Nem létezik egyetlen olyan kutya vagy csimpánz egyed sem, melynek intelligenciája felérne egy átlagemberével. Bármely emberi rasszban viszont megvan a potenciál ahhoz, hogy az IQ görbe jobb sarkában teljesítő egyéneket produkáljon. És ez a lényeg. Alap nélküli tehát az IQ görbe balsarkában keltett – rendkívül visszatetsző – hangoskodás.


Continue reading

Dell a legjobb laptop márkák közt

A Dell az egyik legnagyobb számítástechnikai harvergyártó

A Dell Incorporated (vagyis Dell Részvénytársaság) a legnagyobb és legismertebb hardvergyártók és -tervezők között az egyik piacvezető vállalat. Alapítási évük egy Orwell-regény címét idézi – 1984 -, de működésükben inkább a társadalmi és tudományos progresszió, a szabad információ-hozzáférés iránti elkötelezettség jellemzi, nem a despotizmus. A cég kulcsembere Michael Dell alapító elnök, a technológiai forradalomról és a mesterséges intelligenciáról legfelelősebben gondolkodó mérnökök egyike. Világszerte megtalálható gyáraik körülbelül 55 000 embert foglalkoztatnak. Fő profiljukat a számítástechnikai hardverek képezik, Dell Inspiron laptop modelljeik az utóbbi évek legkeresettebb hordozható személyi számítógépei.

A világ legkeresettebb szerverének új generációja

A Dell nemrégiben bejelentette a világ legkeresettebb szerverének új generációját. Az intel Intel® Xeon® skálázható processzorokhoz tervezett 14. generációs PowerEdge szerverportfólió díjnyertes kialakítása skálázható, automatizált és biztonságos informatikai platformot alkot a hagyományos és a felhő alapú alkalmazásokhoz. Bejelentették:

A 14. generációs Dell EMC PowerEdge szervereket úgy terveztük, hogy segítséget nyújtsanak ügyfeleink informatikai átalakulásához. A kibertámadásoknak ellenálló infrastruktúránkkal és teljesítménynövelő fejlesztéseinkkel képessé tesszük ügyfeleinket, hogy kiaknázzák az üzleti lehetőségeket

14. generációs Dell EMC PowerEdgeA Dell EMC megbízásából nemrég készített, az informatikai átalakulás 2017-es érettségi spektrumáról szóló tanulmány azt mutatta, hogy az ezen a területen legérettebb szervezetek hétszer nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy az informatikára mint versenyelőnyre tekintsenek. Ennek érdekében számos informatikai átalakulást célzó kezdeményezés kiemelt célja olyan modern infrastruktúra kialakítása, amely biztonságosan nyújt magasabb szintű teljesítményt, valamint ösztönzi az új üzleti modelleket támogató innovációt.

A skálázható üzleti infrastruktúrával, az intelligens automatizálással és az integrált biztonsági megoldásokkal az új 14. generációs Dell EMC PowerEdge szerverportfólió biztosítja ezeket az előnyöket.

DELL XPS 13 a legkisebb hibrid laptop

DELL XPS 13 laptop - tablet

DELL XPS 13 – a legkisebb transzformer laptop

A cég a világ legkisebb kétfunkciós mobil számítógépeként hirdeti a tablet + notebook transzformer laptopot.

Technikai paraméterei, felszereltsége

Proccesszor
7. generációs Intel® Core™ i5-7Y54 processzor (4 MB gyorsítótár, akár 3,2 GHz)
7. generációs Intel® Core™ i7-7Y75 processzor (4 MB gyorsítótár, akár 3,6 GHz)

Operációs rendszer
Windows 10 Pro

Memória2
4GB LPDDR3 1866MHz
8GB LPDDR3 1866MHz

Videokártya
Intel® HD Graphics 615

Kijelző
13,3 hüvelykes UltraSharp Quad HD+ (3200 × 1800) InfinityEdge érintőképernyő
13,3 hüvelykes, FHD (1920 × 1080 képpont) felbontású IntinityEdge érintőképernyő

Hang és hangszórók
Waves MaxxAudio® Pro technológiával professzionálisan finomhangolt sztereó hangszórók
2 × 1 W = összesen 2 W

Merevlemez
128 GB SATA, 256 GB NVMe PCIe, 512 GB NVMe PCIe, 1 TB NVMe PCIe SSD Intel® RST technológiával

Tápellátás
Akkumulátor
46 Wh-s akkumulátor (beépített)
Az akkumulátor beépített, a felhasználó által nem cserélhető.

Tápegység – töltő
Type-C 30 W-os váltóáramú adapter, 30 W

Kamera
Szélesvásznú HD (720p) webkamera digitális duál tömbmikrofonnal

Vezeték nélküli kapcsolat
Intel® kétsávos Wireless-AC + Bluetooth 4.2 + WIDI 5.0

Méretek
Magasság: 8–13,7 mm (0,32–0,54 hüvelyk) × Szélesség: 304 mm (11,98 hüvelyk) × Mélység: 199 mm (7,81 hüvelyk)

Tömeg: 1,24 kg (2,7 font)3

Külső ház anyaga
CNC-vel megmunkált alumínium, szénszálas kompozit csuklótámasz finom tapintású festéssel, keret nélküli Corning® Gorilla® Glass 4 kijelző, acél csuklópántok alumínium bevonattal

Magyar billentyűzet
Teljes méretű, hátulról megvilágított, lapos billentyűzet 1,3 mm-es billentyűúttal

Képernyő
Keret nélküli Corning® Gorilla® Glass 4 kijelző

Érintőpad
Precíziós érintőpad, üvegből készült, beépített gombbal

Garantált termékbiztonság, elektromágneses kompatibilitás és környezetvédelmi adatlapok. Continue reading

A legjobb laptop márkák, típusok

Nem könnyű a cédulázás: hogy melyek a legjobb laptop márkák és laptop típusok, azt ki-ki más szempontok alapján szabhatja meg. Lehetséges rangsor feladása az eladási statisztikák, a megbízhatóság, az élettartam, a felszereltség vagy akár a design alapján. Mérvadó az ár / érték arány is: hiába dob piacra az egyik gyártó átlagon felüli minőségű szuper notebook számítógépeket, ha árban ezek jobban különböznek más márkák gépeitől, mint amennyivel többet tudnak, akkor ezt a mutatót véve alapul voltaképp mégsem jobbak. Nehéz kizárólag a felhasználói véleményekre alapozni a rangsorolást: a vásárlókra jellemző a márkahűség és az ezzel járó elfogultság. Bajos a hordozható számítógépek időtállóságát vizsgálni, mert erősen fog a használat intenzitásától, no meg ugyanarról a megvásárolt gépről beszélünk-e, ha 5 év alatt szinte mindent kicseréltünk vagy bővítettünk benne. Bárhogy is, mind a szakmai lapokban és magazinokban, mind a főleg olvasnivalót kínáló orgánumok rovataiban fel-feltűnnek ilyen címek: A legjobb laptop márkák 2017-ben, vagy Melyik az év legjobb notebook típusa, modellje…  Konkrét szakmai vélemények vagy technikai mutatók helyett pedig gyakran az eladott példányok száma vagy az olvasói szavazás eredménye olvasható. Címkézni és rangsorolni mégis muszáj, az olvasó imádja A legjobb 10... kezdetű újságcikkeket.

A 10 legjobb laptop márka

1. Apple: a brand presztízse – Juszt is ez az első!

legjobb laptop márka: appleMint azt mindenki tudja, a beleharapott almával fémjelzett multicég, az Apple Inc. főként hardvergyártással foglalkozik, sokoldalú tevékenységükkel szinte az iparág minden szegmensében jelen vannak. Ők a számítástechnika pionírjai és eminensei egyszerre. Hogy más ne is említsünk, az Apple mérnökei fejlesztették ki a grafikus megjelenítőt (mint amilyen a minitor) és a hozzá tartozó mutatóeszközt (ilyen az egér). Ezek elterjedésében és közös használatukkal a számítógép kezelésében, irányításában egyedülállóvá válásában része volt a vállalkozás által 1984-ben forgalmazni kezdett Macintosh komputernek. Azelőtt ugyanis – bármennyire hihetetlen ma már – a képernyőn leginkább csak karakterkijelzés történt, a kézi adatbevitel pedig kizárólag a billentyűzet segítségével történt – nem volt egérkurzor és nem lehetett semmire rámutatni vagy kattintani, hogy a fogd és vidd funkcióról vagy az érintőkijelzőről már ne is beszéljünk.

top10 apple notebook A világcéget az azóta a komputer pápájaként emlegetett legendás Steve Jobs alapította 1976-ban két társával (Steve Wozniak és Ronald Wayne) Apple Computer néven, amely ezt megelőzően a két Steve keresztnevű vállalkozó garázsműhelyéből nőtte ki magát.

Valószínűleg nem kell ahhoz sznobnak lenni, hogy az Apple laptopokat tartsuk a legmenőbb noteszgépeknek akkor is, ha jelenleg ezek a legdrágább termékek a notebookok piacán. Az alma embléme alatti gépeket ritkán kell szervizbe vinni, viszont ha mégis, a meghibásodott alkatrész cseréje esetén mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Egy Apple akkumulátor ára eléggé magas, megterhelheti költségvetésünket – hacsak nem nem elégszünk meg egy hasonló minőségű, de sokkal olcsóbb utángyártott akkuval.

A cég favoritgépei manapság az Apple MacBook Air és MacBook Pro. A cég magyarországi képviseletének hivatalos weboldala ezekkel a szlogenekkel indul:

Egész nap brillírozhatsz.Vékony, könnyű, sokoldalú. Készen áll bármire.

Az első notebook rövid ismertetője:

Az Intel HD Graphics 6000 grafikus processzort tartalmazó, ötödik generációs Intel Core i5 és i7 processzorok mindig helytállnak. A fényképek szerkesztésétől az internetezésig minden rendkívül gyorsan működik. Ezt a teljesítményt hihetetlenül vékony, mindössze 1,7 centiméter vastagságú unibody ház rejti. A készülék tömege pedig csupán 1,35 kilogramm.

Aztán megtaláljuk a két laptop-modell árát és részletesebb specifikációját is:

13 hüvelykes MacBook Air

Induló ár: 359 990 Ft

  • 13,3 hüvelykes képátlójú, széles formátumú kijelző LED-es háttérvilágítással
  • 1,8 GHz-es, kétmagos Intel Core i5 vagy 2,2 GHz-es, kétmagos Intel Core i7 processzor
    Turbo Boost technológiával akár 3,2 GHz
  • Akár 12 órás akkumulátor-üzemidő1
  • Akár 512 GB-os SSD-tároló2
  • Multi-Touch érintőpad
  • 1,35 kg3

15 hüvelykes MacBook Pro

Induló ár: 899 990 Ft

  • Touch Bar és Touch ID
  • 15,4 hüvelykes képátlójú Retina kijelző LED-es háttérvilágítással
  • 2,8, 2,9 vagy 3,1 GHz-es, négymagos Intel Core i7 processzor
    Turbo Boost technológiával akár 4,1 GHz
  • Akár 10 órás akkumulátor-üzemidő1
  • Akár 2 TB-os SSD-tároló2
  • Force Touch érintőpad
  • 1,83 kg3

Túlzás közel 900.000 fizetni egy laptopért? Valószínűleg igen. Bizonyos, hogy ár/érték arányban az ilyen ultrabookok nem veszik fel a versenyt a fél- vagy harmadárú Dell és Assus laptopokkal a versenyt, hiszen 2×, 3× egészen bizonyosan nem jobbak és nem tudnak többet náluk. Viszont az Apple az egyetlen cég, amelynek gépeit ilyen áron is megveszik. Ez pedig a brand presztízse miatt történik.

Talán itt érdemes a magyar Wikipédiát idézni. Az online lexikon szerint a MacBook egy Apple-laptop, amelyet 2006. május 16-án mutatták be. Ez a típus az iBook G4 és a PowerBook 12″ utódja, melynek már Intel processzora van. Az Apple először 2006-tól 2011-ig forgalmazta, ezután egy időre leállt a gyártásával, majd 2015-ben újra forgalomba hozta a fehér unibody MacBook hordozható számítógépet.

2. Asus laptop: kiváló minőség – és ennek megfelelő ár

a legjobb laptop típus: asusÁllítsuk is szembe az Apple cég termékeivel az Asus notebook komputerek erényeit. Nem véletlen, hogy általános felhasználói körökben ez a legismertebb és legnépszerűbb márkanév. Otthoni használatra – mutatják a statisztikák, ez a legelterjedtebb típus. Ugyanakkor nem mondható, hogy az Asus néplaptopokat gyárt,  bár igaz, hogy a márka mögött álló cég, az ASUSTeK Computer Incorporated taiwani illetőségű – és az Ázsiai gyártókkal szembeni fenntartások  lehetnének akáér indokoltak is. Ám ha tudjuk azt is, hogy ez a vállalkozás egyfelől szintén multinacionális, másfelől rangját mutatja, hogy hosszabb ideje birtokolni képes a legnagyobb szabad számítógép-kereskedelmi üzletláncot Ázsiában. Hardvereszközeik között megtalálhatók az asztali PC-k és a portatív computerek mellett nagy teljesítményű, virtualizálható szervergépek, nagy felbontású LCD kijelzők.

Az Asus laptopjai a középkategóriába tartoznak. Bár gépeik ára megfizethető, ezek mégis jól felszerelt, kiváló minőségi mutatókkal rendelkező, megbízható berendezések. A választékskála kialakításában marketingeseik a széles igények kielégítésére összpontosítottak: az egyszerű, kispénzű diákok számára is elérhető árkategóriájú táskagépektől a legmagasabb mérnöki és tervezői követelményeknek megfelelő professzionális laptopokig, sőt, a felturbózott gamer notebook készülékekig. A cég elöl jár alkatrészek és tartozékok gyártásában is. Minden más márkánál keresettebb az Asus laptop töltő, de sok fogy a szervizekben és szaküzletekben az Asus akkumulátoraiból is.

folytatása következik


Continue reading

Mi a számítógépes hálózat?

A számítógépes hálózatokról röviden

mik azok a számítógépes hálózatok

A számítógép-hálózat a komputerek közötti kommunikációt, adatforgalmat biztosítja – Computer network

A számítógépes hálózatok osztályozása

Számítógépes hálózaton komputereknek és egyéb hálózati eszközöknek kommunikációs csatornákkal összekötött egységét értjük. A hálózatok (network) célja a számítógépek közötti adatcsere, az eszközök és szoftverek közös használata, a hardveres erőforrások (nagy tárolókapacitású memória, gyors processzorok) megosztása, projektek közös megvalósítása.

A hálózatokat különböző tulajdonságuk szerint csoportosítjuk

  1. Hozzáférés szerint:
    1. személyi;
    2. csoportos;
    3. általános.
  2. A hálózat logikai felépítése szerint:
    1. egyenrangú vagy egyszintű;
    2. kiszolgáló–szerver.
  3. Kiterjedésük szerint:
    1. lokális;
    2. regionális;
    3. globális.
  4. A kapcsolat módja szerint:
    1. vezetékes;
    2. vezeték nélküli.

A hozzáférés szerint a hálózat lehet személyi (PAN, Personal Area Network – személyes célú hálózat).  A PAN olyan hálózat, amelyet csak egyes emberek használhatnak.  Például személyi tulajdonban lévő eszközöket köt össze: asztali számítógépeket, notebookokat, táblagépeket, okostelefonokat. Ez a hálózat általában otthoni, személyes használatra szolgál.

Az intézményi (vagy csoportos) hálózat olyan hálózat, amihez az adott vállalat, szervezet, tanintézmény alkalmazottai férnek hozzá. Esetenként korlátozott hozzáférést kaphatnak külső személyek is.  A MÁV információs hálózatához például bárki csatlakozhat, aki a menetrend, a szabad helyek, jegyárak iránt érdeklődik.

A mindenki számára elérhető (általános) hálózatot bárki használhatja, bár az egyes felhasználók jogosultsági szintjei különbözőek lehetnek.  A neten például bárki megtekintheti az általános hozzáférésű oldalakon lévő szöveges, képi, hang- és vidofájlokat, azonban csak saját e-mail postafiókját használhatja, és csak saját weboldalra tölthet fel dokumentumokat.

Kiterjedésük szerint a számítógépes hálózatokat három csoportba soroljuk.

A lokális hálózat (LAN az angol Local Area Network – helyi hálózat szavakból) egymástól viszonylag kis távolságra lévő, többnyire egy épületen vagy néhány egymás mellett álló épületen belül elhelyezkedő eszközöket kapcsol össze. A helyi hálózatokat elsősorban vállalatok, cégek, oktatási intézmények kiszolgálására hozzák létre. Kiterjedtsége egy szobától néhány kilométerig terjed.

A regionális hálózatok egy meghatározott régió helyi hálózatait köti össze.  Ezek közül kiemelhetjük a városi (MAN az angol Metropolitan Area Network – nagyvárosi hozzáférési hálózat szavakból), területi, országos hálózatokat. Ilyen hálózatokat jellemzően nagyvállalatok, bankok, katonai egységek alakítanak ki saját maguk számára. A MAN-hálózatok nem részei a globális hálózatoknak, de kapcsolódhatnak azokhoz. Hatótávolsága 1 és 50 km között van.

A globális hálózat (WAN  az angol Wide Area Network – nagy kiterjedésű hálózat szavakból) a bolygónk tetszőleges helyein található számítógépes eszközöket kapcsolja össze. Ezek közül a legismertebb az internet (a világháló), de rajta kívül léteznek még más számítógépes hálózatok is

A hálózatokat csoportosíthatjuk a számítógépek közötti feladatmegosztás alapján is.

Egyenrangú hálózatok (peer-to-peer modell) lényege, hogy a hálózatot egyenrangú számítógépek alkotják, az erőforrásokat valamennyi komputer használhatja. Egy iskolai számítógépes hálózata például peer-to-peer hálózat.

Kliens – szerver (ügyfél–kiszolgáló) hálózatok egy vagy néhány szerverrel és több kliens számítógéppel rendelkeznek. Az ügyfél-kiszolgáló modellt úgy magyarázhatjuk, hogy az ügyfél valamilyen szolgáltatást kér a kiszolgálótól, amely eleget tesz a kérésnek. A szolgáltatás típusa szerint a szerverek lehetnek: alkalmazásszerverek, levelezőszerverek; webszerverek, nyomtatószerverek, távoli hozzáférésű szerverek stb.

A hálózatokat az alkalmazott adatátviteli közegek alapján is csoportosíthatjuk. Abban az esetben, ha az adatátvitelt különféle vezetékek segítségével oldják meg, akkor vezetékes hálózatról beszélünk, ellenkező esetben, vezeték nélküliről.


Continue reading

Az első laptop – ki találta fel?

Laptop-történet -szerviz, javítás, laptop kijelző

A laptop története – ki találta fel a laptopot? – hardver szerviz, javítás

Tudod-e, ki találta fel a laptopot?

A személyi számítógépek történelme, akárcsak az emberi történelem, ott kezdődik, ahol valamilyen igényeink meghaladják képességeinket. Ez a laptopok és tablet PC-k világában is érvényes.

ős-laptop: Osborne 01 hordozható számítógép

Osborne 01 hordozható számítógép

Az 1980-as évek állítólagosan hordozható számítógépei, mint amilyen az Osborne 1 (képünkön) és Compaq, hagyományos asztali számítógépek voltak, melyekhez egy kis képernyő és fogantyú tartozott. 25-30 kilót nyomtak, egy hálózati aljzattól függtek és semmivel sem járultak hozzá a laptop technológiához.

Tulajdonképpen az első PC tablet tervezése 1968-ra tekint vissza, jóval azelőtt, hogy a kivitelezéshez szükséges technológia egyáltalán napvilágot látott volna.

Ez volt az ún. Dynabook dizájn, szerzője pedig egy számítógép tudós: Alan Kay. A megcélzott közönséget gyerekek jelentették. A tervezés szerint egy masszív és olcsó gépet akartak létrehozni ablakos szoftver környezettel, grafikus programozási nyelvvel, mely felszabadítja az emberek kreativitását. Miután Kay csatlakozott a Xerox Palo Alto Research Center-hez (PARC), felépítették az Alto-t, mely a Dynabook szoftverét modellezte, de ez egy konzol gép volt, több száz fontot nyomott. Érdemes megjegyezni, hogy a fiatal, technológia iránt rajongó Steve Jobs és egy csapat mérnök 1979-ben egy Xerox PARC túra kapcsán látták az egér és grafikus felhasználói felület szemléltetését. Jobs figyelembe vette a fő szempontokat, melyeket aztán beépített az Apple gépekbe. 1994-ben Alan Kay az Apple tagjává vált.

Eközben Doug Engelbert a Stanford Research Institute keretén belül építgette a saját bittérképes, grafikus felhasználói felületét. Ő és csapata kiterjedt kutatást végeztek a mutató eszközökről és az egérrel hozakodtak elő. Az 1968-as Fall Joint Computer Conference alkalmával Engelbert először vonultatta fel a következőket: egér, a hypertext, e-mail, videokonferencia, telekonferencia és kollektív együttműködés a valós idejű dokumentumszerkesztésben. Az oktatás-orientált Dynabook/Alto szoftverrel szemben Englebart munkája az üzleti produktivitás gerincévé fejlődött.

Az első laptop-szerű számítógép

grid compass, az első laptopAz első olyan gép, mely már hasonlított a mai laptopokra – lapos képernyő, kagyló dizájn a billentyűzet fölött – a GRiD Compass. Brit tervezője, Bill Moggridge 1979-ben hozta létre, 1982-ben gyártották először. A karcsú, fekete magnézium tok lenyűgöző volt, akárcsak az ára: 10 ezer $. Ám ez is hálózati aljzat-függő volt. Elemek képtelenek lettek volna meghajtani egy elektrolumineszcens kijelzőt és az Intel 8086-os processzort. A Compass-t sikerült alkalmazni az A.E.Á űrmissziójánál és a hadseregénél. Túl drága volt üzleti alkalmazásokhoz és nem felelt meg az IBM PC standardnak, amely egyre inkább az alapját képezte az üzleti számítástechnikának. De ez volt az alapkő, melyre később a legtöbb gyakorlati laptop épült.


laptop ára - kijelző árakTudomány, technológia: Milyen volt az első laptop? Ki találta fel az első igazi laptopot? – Az első hordozható számítógép a GRiD Compass volt. A brit tervezője Bill Moggridge 1979-ben hívta életre és 1982-ben gyártották először. Kapcsolódó: Optimalizált laptophardver alkatrészek, szerviz – tudomány, számítástechnika, első laptop, hordozható számítógép, computer technológia, hardver szerviz, kijelző csere

A magyar X generáció

Az alábbi szöveg egyrészt általános ismeretekre épül (ezek mögött nem áll önálló tudományos kutatás), másrészt személyes tapasztalatokra alapul. A kettő együtt szubjektív meglátásokra adott módot a szerző számára, aki civilben pszichiáter és keletkutató.

elso x generáció

Dr. Kállay O. Béla

Az X generáció Magyarországon

A legtöbb forrás, lexikon és a magyar Wiki szerint is az X generációba azok tartoznak, akik 1965 és 1979 között születtek. Ez első megközelítésben eligazíthat bennünket – de ennél többre nem is alkalmas,  hiszen hogyan is vethetnénk össze az azonos korú nemzedékeket mondjuk Japán és Etiópia esetében. A keleti szigetországban ekkor születettek már fiatalon találkozhattak az információs forradalom számos eredményével, míg az afrikai ország falvaiban a villanyvilágítás is a csodás fényűzések netovábbjának számított. Magyarország köztes helyen szerepel e két véglet között, ám számos specifikumot mutat. A magyar X generációt az köti össze, hogy tagjai a szocializmusban, a Kádár-korszak átkosnak nevezett éveiben voltak gyerekek, de többségük a rendszerváltást követőn vált tudatos fiatal felnőtté.  Ebben a minőségükben válhattak a jövő társadalmának alakítójává, ők lettek a rendszerváltó nemzedék képviselői, akik gyakran szüleik eszméit, életvitelét, értékrendjét megtagadva szóltak bele a társadalmi és gazdasági átalakulás folyamatába, mindkettőben teret követelve a maguk számára. Helyes tehát, ha magyar vonatkozásban nem, vagy nemcsak az információs technológiákhoz való viszony, hanem társadalmi szerepük alapján határozzuk meg őket.  Azaz:

A magyar X generáció a rendszerváltás nemzedéke

Elméleti és amerikai kitérő. Szakmai közhelynek számít, hogy a generációkutatás mint szociológiai  diszciplína annak előtte nem létezett, mígnem két amerikai szociológus szakember ki nem dolgozta a generációelméletet (Generations, 1991). Később a tudósok (Neil Howe és Wil­liam Strauss) arra a vitatható, de sok ténnyel argumentálható következésre jutottak The Fourth Turning c., szintén közösen jegyzett könyvükben (1997), hogy az amerikai tör­té­ne­lem négy-négy gene­rá­ci­ón­ként ismétli önma­gát 1584-től kezdődően (ezt részben a világtörténelemre is igyekeztek kiterjeszteni). Ami már azért is problémás, mert a kb. 80–100 éves ciklusokra tehető ismétlődés nemcsak a tények alapján sántít (inkább csoportosítási, önkényes évszámhatár-kijelölési fogásnak látszik sok besorolás és csak az analógiákra fókuszáló trükknek hat az, hogy mit emelnek ki a történelem végtelen gazdagságából), hanem azért is, mert közel sem ugyanannyi évet értünk egy generáción ma, mint régebben, pláne évszázadokkal korábban. Ha például az “emberöltő” értelemben használjuk, akkor a reprodukciós ciklust tekintjük mérvadónak, és így egy generáció manapság sokkal inkább 30, mint 20-25 vagy még kevesebb évet ölel fel (ez az az idő, amíg az utódok megszületnek: a gyermekvállalás időpontja a nyugati civilizációkban egyre jobban kitolódik). A jeles társadalomtudósok elmé­lete azonban 14-19 évet ad egy generációnak, ami 500 éve meg is felelhetett a valóságnak, és azt állítja, hogy a négy-négy generációs cik­lusokon belül az egyes nemzedékek szerepe ismétlődik, ráadásul min­dig ugyanabban a sor­rend­ben. Hogy ezek a szerepek melyek és hogyan alakítják a társadalmakat, azt itt most még érintőlegesen sem tárgyalnám, akit bővebben érdekel, végezzen forráskutatást, és akkor övé lehet az első hely a magyar generációkutatás panteonjában. (Na jó, azért a négy hívószó álljon itt: felemelkedés – ébredés – hanyatlás – válság)

De térjünk vissza az ixekhez. Az X generációra az USÁ-ban nem ugyanaz jellemző, mint a magyar x-esekre. A mintát adó amerikai társadalom vonatkozásában a közfelfogás szerint az X-esek azok, akik a legkisebb létszámú nemzedék gyanánt mintegy beékelődtek a nagy létszámú baby boomerek (1946-1964 között születettek)  és a szintén népes hipermodern Y generáció (1980-1996)  közé. Ám az amerikai X-eseknek, szemben a rendszerváltó, szamizdat könyveken nevelkedett magyar kortársaikkal, nem jutott rendszerváltás, de még nagyobb társadalmi aktivitás sem, szüleik élték meg tudatos emberként a polgárjogi és antirasszista mozgalmakat, a hippik lázadását, Vietnamot, Woodstockot és Holdra szállást – nekik erről legfeljebb gyerekkori emlékeik lehetnek. Az amerikai X-esek voltaképp egy utóeresztés, egy lekésett és elveszett köztes nemzedék, akiknek nem alakult ki a társadalmi érzékenysége, így a forradalmi szabadságeszmék, a békeharc, a marihuána és rockzene helyett a televíziós sorozatok, a diszkók és partidrogok szocializálták őket. Ennek következtében a társadalmi érzékenység helyett legfeljebb a számítógép és az internet megszületése és elterjedése lelkesítheti és üdvözítheti őket – olyan minőségben, amilyenben.

De vissza a magyar földre. Ahol merőben más a helyzet. Egy szakmainak nehezen nevezhető leírás szerint a magyar X-esek gyermekként tapasztalhatták meg a közösségi létformát, és – állítólag – jó érzéssel töltötte el őket az összetartozás, a mainál jóval nagyobb közbiztonságnak köszönhetően önállóbb, szabadabb életet élhettek a grundokon, a tereken. Állítja az írás. Hm. Hát biztosan volt, aki szeretett kisdobos és úttörő lenni a 70-es 80-as években: ám hol voltak akkor már a grundok? No de nézzük, mit mond még a bulvárcikk, amelyre csak azért bátorkodom ismételten hivatkozni, mert a Google az első oldalon kínálja, ha a címben szereplő kifejezésre rákeresünk. A cikk állítása szerint múltjuk ellenére (?? de miért ellenére?) az X generáció a legjobban iskolázott és a legmegbízhatóbb munkavállalókat adó nemzedék, akik kitűnőek csapatban. S hogy miért?? Mert pályakezdőként nekik a szocializmus kiszámítható, langyos biztonsága, rögzült hierarchikus viszonyai helyett keményen meg kellett küzdeniük a munka világában az érvényesülésért, a túlélésért. No kérem, ez olyan csúsztatás, mint ide Lacháza. Ellenpéldák nyilván vannak, de a trend mégis az, hogy a pályakezdő X-esek előtt éppen hogy megnyíltak a sosem látott lehetőségek, éppen hogy ráéreztek annak az ízére, hogy a szocializmus sivár perspektíváit feledve a magyar kapitalizmus első éveitől kezdve nagyon is érdemes hajtani, brüsztölni, könyökölni, pozíciót szerezni – és éppen ezért nem csapamunkások, hanem – tisztelet a kivételnek – leginkább önző karrieristák lettek, többnyire hatalmas egóval és a nulla szociális érzékkel, nulla empátiával mindenben alkalmatlanabb idősebb és mindenben puhányabb fiatalabb embertársaik iránt. A technokraták racionalitásával nyomulnak, átgázolnak mindenen és mindenkin. Dehogy elveszett nemzedék! Övék a világ. Nézd csak meg a Fideszt.


Continue reading

Enciklopédiák az interneten – Online lexikonok

Az enciklopédia halála és újjászületése

enciklopédia az interneten - online lexikon

A nyomtatott Encyclopaedia Britannica

Az Encyclopaedia Britannica többé nem jelenik meg nyomtatott formában, a 2010-es kiadás volt az utolsó, amelyet könyvként kézbe vehetett az olvasó: a kiadás már online formában történik.

A főszerkesztő egykori beszámolója szerint ez a változás hosszú folyamat eredménye volt, amely voltaképpen nyereségként értékelhető, hiszen a digitalizálásnak köszönhetően számos, a felhasználó számára egyértelműen előnyös vonással gazdagodik az enciklopédia.

Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló hely nem jelent többé megkötöttséget egy-egy cikk hossza és tartalmi elemei tekintetében; a digitális környezet a cikkek folyamatos felülvizsgálására és frissítésére ad lehetőséget; egyszerűen hozzáférhetők kiegészítő anyagok (a Merriam-Webster szótár, folyóiratok, Google Maps, stb. – az online felület ebben nyilvánvalóan felülmúlja a szoftveres változatot is). Egyszerűsödik a keresés: nincs az a tárgy- és névmutató (index), amely felvehetné a versenyt egy jó keresőmotorral. Vagyis az olvasó könnyebben és gyorsabban hozzájuthat a keresett információhoz. Ráadásul multimediális környezetben, amellyel a könyv végképp nem veheti fel a versenyt. Azaz a nyomtatott változat hiánya egyáltalán nem jelent veszteséget ebből a perspektívából.

A világhálóra költözésével az Oxford English Dictionaryt követi az Encyclopedia Britannica. Ezt a fejleményt a válság időszaka előzte meg az egész enciklopédiaiparban, mely az első számú vállalkozást is súlyosan érintette: az elmúlt mintegy tizenöt évben drámaian visszaesett az eladott példányszám (a részletekről itt tájékozódhat az olvasó).

Az Encyclopaedia sorsa érthető, bár oka korántsem egyértelmű. A legtöbben minden bizonnyal rögtön a Wikipediára gondolnak, már csak azért is, mert az ingyenes online lexikont gyakorlatilag az indulásától kezdve magától értetődően a nagy elődhöz szokás mérni (és a Nature-ben megjelent nevezetes cikk szerint meglepően jól megállja a helyét ebben a vonatkozásban). Ám mint a Wired egy publicistája kifejti, a Wikipedia felbukkanásakor a nyomtatott EB már a visszafordíthatatlan hanyatlás fázisában volt; okként ő a számítógép mindennapos munkaeszközzé válását, azaz a személyi számítógépek elterjedését jelöli meg.

A nyomtatásban először 1768-ban megjelent három kötetes, 2010-re 32 kötetesre duzzadó EB azonban csak nyomtatott formában szűnik meg. Azaz pontosabb volna úgy fogalmazni, hogy a személyi számítógép nem megölte, hanem átalakulásra késztette a világ első számú kézikönyvét.

De mégsem csak annyi a változás, hogy nem a köteteket kell forgatnunk, hanem digitális környezetben kutatunk a releváns információ után (amely környezetben ráadásul azzal sem kell számolnunk, hogy az újabb kiadásokból esetleg kivesznek szócikkeket a szerkesztők). Mert alighanem igaz ugyan, hogy maga a személyi számítógép mint közeg az oka a nyomtatott enciklopédia megszűnésének, ám olyan változás is történt, amely egyértelműen a Wikipedia hatásának tudható be. Az EB ugyanis felismerte, hogy célszerű támogatnia a szakértők és laikusok nagyobb fokú részvételét a szerkesztésben, így a Wikipediához hasonlóan felületet biztosít az online együttműködés számára. (Sőt, a saját munkásságuk bemutatására is módot ad egyfajta jutalmazási rendszerben a tudósok számára az új honlap.) Az új felület ily módon két különböző megközelítésmódot egyesít majd, jól elkülöníthető módon. Egyrészt tovább élnek a hagyományos szerkesztési elvek (csakis akkor számít majd egy cikk az EB szócikkének, ha a szerkesztőség elfogadja), ugyanakkor láthatóvá lesz a kollektív gondolkodás folyamata is, amely során egy-egy cikk megszületik.

A felhasználó monitorján megjelenő digitális tartalom tekintetében is lesz változás. Mint Jorge Cauz, Encyclopaedia Britannica Inc. elnöke elmondta: „A Britannica kisebb lesz. Nem foglalkozhatunk minden egyes rajzfilmfigurával, sem az egyes celebek szerelmi életével. Ám kell, hogy legyen olyan alternatív hely, ahol a tények valóban számítanak. A Britannica nem lesz képes arra, hogy nagy legyen, de tényszerűen mindig korrekt lesz”.

Continue reading