Az enciklopédia halála és újjászületése
A nyomtatott Encyclopaedia Britannica
Az Encyclopedia Britannica többé nem jelenik meg nyomtatott formában, a 2010-es kiadás volt az utolsó, amelyet könyvként kézbe vehetett az olvasó: a kiadás már online formában történik.
A főszerkesztő egykori beszámolója szerint ez a változás hosszú folyamat eredménye volt, amely voltaképpen nyereségként értékelhető, hiszen a digitalizálásnak köszönhetően számos, a felhasználó számára egyértelműen előnyös vonással gazdagodik az enciklopédia.
Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló hely nem jelent többé megkötöttséget egy-egy cikk hossza és tartalmi elemei tekintetében; a digitális környezet a cikkek folyamatos felülvizsgálására és frissítésére ad lehetőséget; egyszerűen hozzáférhetők kiegészítő anyagok (a Merriam-Webster szótár, folyóiratok, Google Maps, stb. – az online felület ebben nyilvánvalóan felülmúlja a szoftveres változatot is). Egyszerűsödik a keresés: nincs az a tárgy- és névmutató (index), amely felvehetné a versenyt egy jó keresőmotorral. Vagyis az olvasó könnyebben és gyorsabban hozzájuthat a keresett információhoz. Ráadásul multimediális környezetben, amellyel a könyv végképp nem veheti fel a versenyt. Azaz a nyomtatott változat hiánya egyáltalán nem jelent veszteséget ebből a perspektívából.
A világhálóra költözésével az Oxford English Dictionaryt követi az Encyclopedia Britannica. Ezt a fejleményt a válság időszaka előzte meg az egész enciklopédiaiparban, mely az első számú vállalkozást is súlyosan érintette: az elmúlt mintegy tizenöt évben drámaian visszaesett az eladott példányszám (a részletekről itt tájékozódhat az olvasó).
Az Encyclopaedia sorsa érthető, bár oka korántsem egyértelmű. A legtöbben minden bizonnyal rögtön a Wikipediára gondolnak, már csak azért is, mert az ingyenes online lexikont gyakorlatilag az indulásától kezdve magától értetődően a nagy elődhöz szokás mérni (és a Nature-ben megjelent nevezetes cikk szerint meglepően jól megállja a helyét ebben a vonatkozásban). Ám mint a Wired egy publicistája kifejti, a Wikipedia felbukkanásakor a nyomtatott EB már a visszafordíthatatlan hanyatlás fázisában volt; okként ő a számítógép mindennapos munkaeszközzé válását, azaz a személyi számítógépek elterjedését jelöli meg.
A nyomtatásban először 1768-ban megjelent három kötetes, 2010-re 32 kötetesre duzzadó EB azonban csak nyomtatott formában szűnik meg. Azaz pontosabb volna úgy fogalmazni, hogy a személyi számítógép nem megölte, hanem átalakulásra késztette a világ első számú kézikönyvét.
De mégsem csak annyi a változás, hogy nem a köteteket kell forgatnunk, hanem digitális környezetben kutatunk a releváns információ után (amely környezetben ráadásul azzal sem kell számolnunk, hogy az újabb kiadásokból esetleg kivesznek szócikkeket a szerkesztők). Mert alighanem igaz ugyan, hogy maga a személyi számítógép mint közeg az oka a nyomtatott enciklopédia megszűnésének, ám olyan változás is történt, amely egyértelműen a Wikipedia hatásának tudható be. Az EB ugyanis felismerte, hogy célszerű támogatnia a szakértők és laikusok nagyobb fokú részvételét a szerkesztésben, így a Wikipediához hasonlóan felületet biztosít az online együttműködés számára. (Sőt, a saját munkásságuk bemutatására is módot ad egyfajta jutalmazási rendszerben a tudósok számára az új honlap.) Az új felület ily módon két különböző megközelítésmódot egyesít majd, jól elkülöníthető módon. Egyrészt tovább élnek a hagyományos szerkesztési elvek (csakis akkor számít majd egy cikk az EB szócikkének, ha a szerkesztőség elfogadja), ugyanakkor láthatóvá lesz a kollektív gondolkodás folyamata is, amely során egy-egy cikk megszületik.
A felhasználó monitorján megjelenő digitális tartalom tekintetében is lesz változás. Mint Jorge Cauz, Encyclopaedia Britannica Inc. elnöke elmondta: „A Britannica kisebb lesz. Nem foglalkozhatunk minden egyes rajzfilmfigurával, sem az egyes celebek szerelmi életével. Ám kell, hogy legyen olyan alternatív hely, ahol a tények valóban számítanak. A Britannica nem lesz képes arra, hogy nagy legyen, de tényszerűen mindig korrekt lesz”.
A digitális tartalom az internet megjelenésével nyerte el elterjedtségét. Az egyetem tudás hordozói, az enciklopédiák, lexikonok ma már online módon elérhetők az interneten az X Y Z generáció tagjai számára. Online tartalom, kereső marketing, internetes szöveg, virtuális könyv. Tudomány, társadalom: a Wikipédia a legnagyobb internetes lexikon, amely a kollektív tudás jegyben jött létre.