D. C. Engelbart, a számítógépes egér feltalálója más téren is jeleskedett
A számítástechnikusok bennfentes zsargonjában leginkább az egerek atyjaként emlegetik Douglas Carl Engelbart (1925-2013) amerikai mérnököt és feltalálót. Holott a legendás informatikai és internetes szakember nevéhez sok más is fűződik az ember és a számítógép közötti interakciókra irányuló kutatás és a hiperszöveg rendszerek fejlesztése, valamint a grafikus felhasználói felületek kidolgozása területén. Ki is volt és miben jeleskedett
Doug Engelbart, az egerek atyja
Ha valakinek ma ismerős a Doug Engelbart név, akkor azt nagy valószínűséggel az egérrel azonosítja, ami jelenleg a legnépszerűbb manipulátor, mely a kurzor mozgatására szolgál.
Ő volt az, aki megalkotta és elsőként nevezte ezt az eszközt egérnek. Az egér dicsőséget és sikert hozott számára, de csak 30 évvel a feltalálása után. Az egeret ugyanis nem megfelelő módon védette le, ugyanis a szabadalom mindössze a mechanizmusra vonatkozott, és nem magára az ötletre. A korszerű egerek teljesen más elven működnek, mint amelyet Doug Engelbart levédett, ezért a gyártók nem voltak kötelesek jogdíjat fizetni a feltalálónak. Itt kell megemlíteni egy másik világhírű amerikait, Zingert, aki levédette a tűt, amely az éles végén lyukkal rendelkezik. Ezzel biztosította magának azt, hogy mindenki, aki varrógépet gyárt, köteles neki jogdíjat fizetni. A köztudatban nagyon sokáig úgy élt, hogy az egér a XeroxPARC találmánya, illetve az Apple felfedezése. Ez csak abból a szempontból igaz, hogy az emberiség főképp ezeknek a cégeknek köszönhetően ismerte meg az egeret, de korántsem ők voltak a felfedezők. Engelbart hivatalosan csak 1998-ban lett elismerve az egér feltalálójaként, amikor megkapta a Lemelson-MIT Prize nevű díjat. A díj összege 500 000 dollár volt, és azok kaphatják meg, akik valamilyen rendkívüli találmányt mondhatnak a magukénak.
A számítógép-hálózat a komputerek közötti kommunikációt, adatforgalmat biztosítja – Computer network
A számítógépes hálózatok osztályozása
Számítógépes hálózaton komputereknek és egyéb hálózati eszközöknek kommunikációs csatornákkal összekötött egységét értjük. A hálózatok (network) célja a számítógépek közötti adatcsere, az eszközök és szoftverek közös használata, a hardveres erőforrások (nagy tárolókapacitású memória, gyors processzorok) megosztása, projektek közös megvalósítása.
A hálózatokat különböző tulajdonságuk szerint csoportosítjuk
Hozzáférés szerint:
személyi;
csoportos;
általános.
A hálózat logikai felépítése szerint:
egyenrangú vagy egyszintű;
kiszolgáló–szerver.
Kiterjedésük szerint:
lokális;
regionális;
globális.
A kapcsolat módja szerint:
vezetékes;
vezeték nélküli.
A hozzáférés szerint a hálózat lehet személyi (PAN, Personal Area Network – személyes célú hálózat). A PAN olyan hálózat, amelyet csak egyes emberek használhatnak. Például személyi tulajdonban lévő eszközöket köt össze: asztali számítógépeket, notebookokat, táblagépeket, okostelefonokat. Ez a hálózat általában otthoni, személyes használatra szolgál.
Az intézményi (vagy csoportos) hálózat olyan hálózat, amihez az adott vállalat, szervezet, tanintézmény alkalmazottai férnek hozzá. Esetenként korlátozott hozzáférést kaphatnak külső személyek is. A MÁV információs hálózatához például bárki csatlakozhat, aki a menetrend, a szabad helyek, jegyárak iránt érdeklődik.
A mindenki számára elérhető (általános) hálózatot bárki használhatja, bár az egyes felhasználók jogosultsági szintjei különbözőek lehetnek. A neten például bárki megtekintheti az általános hozzáférésű oldalakon lévő szöveges, képi, hang- és vidofájlokat, azonban csak saját e-mail postafiókját használhatja, és csak saját weboldalra tölthet fel dokumentumokat.
Kiterjedésük szerint a számítógépes hálózatokat három csoportba soroljuk.
A lokális hálózat (LAN az angolLocal Area Network – helyi hálózat szavakból) egymástól viszonylag kis távolságra lévő, többnyire egy épületen vagy néhány egymás mellett álló épületen belül elhelyezkedő eszközöket kapcsol össze. A helyi hálózatokat elsősorban vállalatok, cégek, oktatási intézmények kiszolgálására hozzák létre. Kiterjedtsége egy szobától néhány kilométerig terjed.
A regionális hálózatok egy meghatározott régió helyi hálózatait köti össze. Ezek közül kiemelhetjük a városi (MAN az angol Metropolitan Area Network – nagyvárosi hozzáférési hálózat szavakból), területi, országos hálózatokat. Ilyen hálózatokat jellemzően nagyvállalatok, bankok, katonai egységek alakítanak ki saját maguk számára. A MAN-hálózatok nem részei a globális hálózatoknak, de kapcsolódhatnak azokhoz. Hatótávolsága 1 és 50 km között van.
A globális hálózat (WAN az angol Wide Area Network – nagy kiterjedésű hálózat szavakból) a bolygónk tetszőleges helyein található számítógépes eszközöket kapcsolja össze. Ezek közül a legismertebb az internet (a világháló), de rajta kívül léteznek még más számítógépes hálózatok is
A hálózatokat csoportosíthatjuk a számítógépek közötti feladatmegosztás alapján is.
Egyenrangú hálózatok (peer-to-peer modell) lényege, hogy a hálózatot egyenrangú számítógépek alkotják, az erőforrásokat valamennyi komputer használhatja. Egy iskolai számítógépes hálózata például peer-to-peer hálózat.
Kliens – szerver (ügyfél–kiszolgáló) hálózatok egy vagy néhány szerverrel és több kliens számítógéppel rendelkeznek. Az ügyfél-kiszolgáló modellt úgy magyarázhatjuk, hogy az ügyfél valamilyen szolgáltatást kér a kiszolgálótól, amely eleget tesz a kérésnek. A szolgáltatás típusa szerint a szerverek lehetnek: alkalmazásszerverek, levelezőszerverek; webszerverek, nyomtatószerverek, távoli hozzáférésű szerverek stb.
A hálózatokat az alkalmazott adatátviteli közegek alapján is csoportosíthatjuk. Abban az esetben, ha az adatátvitelt különféle vezetékek segítségével oldják meg, akkor vezetékes hálózatról beszélünk, ellenkező esetben, vezeték nélküliről.
Tudod-e, ki találta fel a laptopot? Könnyű belátni: a személyi számítógépek történelme, akárcsak az emberi történelem, ott kezdődik, ahol valamilyen igényeink meghaladják képességeinket. Ez a laptopok és tablet PC-k világában is érvényes. Az 1980-as évek állítólagosan hordozható számítógépei, mint amilyen az Osborne 1 (képünkön) és Compaq, hagyományos asztali számítógépek voltak, melyekhez egy kis képernyő és … Olvass tovább
Ő volt az, aki megalkotta és elsőként nevezte ezt az eszközt egérnek. Az egér dicsőséget és sikert hozott számára, de csak 30 évvel a feltalálása után. Az egeret ugyanis nem megfelelő módon védette le, ugyanis a szabadalom mindössze a mechanizmusra vonatkozott, és nem magára az ötletre. A korszerű egerek teljesen más elven működnek, mint amelyet Doug Engelbart levédett, ezért a gyártók nem voltak kötelesek jogdíjat fizetni a feltalálónak. Itt kell megemlíteni egy másik világhírű amerikait, Zingert, aki levédette a tűt, amely az éles végén lyukkal rendelkezik. Ezzel biztosította magának azt, hogy mindenki, aki varrógépet gyárt, köteles neki jogdíjat fizetni. A köztudatban nagyon sokáig úgy élt, hogy az egér a XeroxPARC találmánya, illetve az Apple felfedezése. Ez csak abból a szempontból igaz, hogy az emberiség főképp ezeknek a cégeknek köszönhetően ismerte meg az egeret, de korántsem ők voltak a felfedezők. Engelbart hivatalosan csak 1998-ban lett elismerve az egér feltalálójaként, amikor megkapta a Lemelson-MIT Prize nevű díjat. A díj összege 500 000 dollár volt, és azok kaphatják meg, akik valamilyen rendkívüli találmányt mondhatnak a magukénak.