Hasznos kiegészítők hétvégi kikapcsolódáshoz

felnőtt puzzle

Egy borús hétvégén, amikor az embernek semmihez sincs kedve, jól esik egy kis kikapcsolódás. A hosszú hetet követően mindenki megérdemel egy kis időt magával, vagy éppen a szeretteivel. A felnőtt puzzle vásárlása például remek megoldás az lazulásra, de jöhetnek hozzá a filmek és sorozatok, végezetül pedig egy kellemes fürdő.

De vajon milyen hasznos kiegészítők vannak ehhez? Ebből a cikkből minden kiderül!

Sorozatok és filmek

Ki ne szeretne sorozatozni és filmezni, akár egyedül, akár társaságban. Szerencsére ez az, amit akár magányosan, akár szeretteinkkel, akár a családunkkal megtehetünk. Nem kell hozzá más, csak egy televízió, egy jól megválasztott alkotás és jó sok rágcsa, amelyet el tudunk majszolni az órákig tartó film alatt. Választhatunk vígjátékot, romantikus drámát, thrillert, de akár horrort is, a kínálat hatalmas, főleg a mai streaming világban.

Felnőtt puzzle vásárlása

A felnőtt puzzle vásárlása jó megoldás lehet hétvégi kikapcsolódáshoz. Választhatunk például a Ravensburger kirakókat is, amelyek kicsiknek és nagyoknak egyaránt remek játéknak bizonyulhatnak. A felnőttek számára 500-1500 darabos változatok közül rendelhetjük meg a tökéletes verziót. Amennyiben különlegességre vágyunk, vásárolhatunk 3D puzzlet is, amelyből a Jégvarázs kastélya és a Big Ben is megalkotható. Kell ennél több?

Otthoni wellness

Néha mindenkinek szüksége van egy kis feltöltődésre, mind testileg, mind lelkileg egyaránt. Hétvégente jól esik egy kicsit elmerülni a saját gondolatainkban, ehhez azonban nem szükséges drága wellness szállodába menni. A tökéletes békét és nyugalmat akár az otthonunkban is megteremthetjük egy kellemes fürdő és arcmaszk társaságában. Ahhoz, hogy igazán el tudjunk lazulni, meg kell teremteni a megfelelő körülményeket. Jöhet egy illatos gyertya, egy hangulatvilágítás, egy fürdőbomba és a meleg víz. A 30-32 fokos fürdőben már szinte egy wellness központban érezhetjük magunkat. Nyugodtan vigyük magunkkal a kedvenc könyvünket és töltsünk el egy kis időt a fürdőszobában.

Könyvek és az olvasás

Legyen szó ejtőzésről, esti lefekvés előtti kikapcsolódásról, esetleg a teraszon való időtöltésről, a könyvek bárhol és bármikor lehetőséget adnak a lazulásra. Egyre többen használnak például e-bookot, de természetesen jól jöhet egy könyvtári változat, esetleg egy nyelvi kötet egyaránt. Amennyiben egy forró nyári napról van szó, választhatunk valamilyen romantikus alkotást is, amely nemcsak kikapcsol, de még le is köti a figyelmünket. Nincs is szükség másra!

Összegezve

Hétvégi feltöltődésre választhatunk egy jó filmet vagy sorozatot, esetleg egy romantikus könyvet. Jó megoldás lehet továbbá a felnőtt puzzle vásárlása, amelyhez nyugodtan kapcsoljuk be a kedves alkotásunkat, amely szólhat a háttérben is. Az est lezárására pedig tökéletes egy kellemes wellness fürdő, amelyet a saját kádunkban is könnyedén megteremthetünk. Hát nem csodás!?

Elektromos infrapanelek, hősugárzók, infrafűtés

Inframelegítők, mint legkorszerűbb fűtési megoldás

Infrapanel fűtés - hősugárzók

Az elektromos energia hősugárzássá alakul – energiatakarékos infrafűtés

Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend az elektromos fűtés. Eszközei közül is a legkeresettebbek az infravörös melegítők. Mára ezeknek többféle változata is ismert.

Az inframelegítők működése elve a következő: a fűtőelemet elektromos hálózatra kötjük, ahol belső szerkezetének köszönhetően a hőenergia elektromágneses hullámokká alakul át, amely infravörös tartományban sugárzódik szét.

A vízkeringetéses fűtésnél a hőhordozó és a helyiség közötti energiaátadás kétféleképpen valósul meg.

  1. Először: a hő a forró radiátorok felületétől közvetlenül a levegőnek adódik át. Adott esetben a hőátadást a készülék felületének nagysága korlátozza, amit a fűtőtest magas hőmérsékletével próbálnak kompenzálni.
  2. Másodszor: konvekció során, ami közvetlen hőcsere útján valósul meg. Különleges szerkezetüknek köszönhetően a radiátoroktól az egész helyiséget betöltő meleg levegőáram indul el. Azonban a meleg eloszlása nem egyenletes. A padló közelében hideg, a mennyezet közelében pedig melegebb levegő halmozódik fel.

A radiátorok a hőt sugárzás útján is leadják, de a hősugárzással történő energiaátadásnak ebben az esetben elhanyagolható szerepe van.

Az infravörös hősugárzók működése az elektromágneses hullámok útján történő energiaátadás elvén alapul. Ezek a hullámok a látható fény vörös vége és a mikrohullámok közötti tartományban helyezkednek el.

Az infravörös hőforrások működési elvét a fejlesztők a természettől lesték el. A Napról a Földre érkező napsugaraknak a légkör nem jelent akadályt, szinte teljes egészében áthatolnak rajta, és felmelegítik a Föld felszínét. A felszínt alkotó objektumok pedig átadják a felvett hőenergiát a levegőnek.

A gyártók többféle elektromos infravörös hősugárzót állítanak elő: fűtőfólia vagy fűtőfilm; mikatermikus hősugárzó; kerámia infrapanel; szénszálas fűtőelemek.

A fűtőfilmet egy széles szigetelőanyagból készült szalagnak képzeljük el, amelynek belseje vékony karbonszálakkal van behálózva. Az ilyen melegítők sokszor láthatatlanok, biztonságosak, tartósak, meghibásodási lehetősége szinte elhanyagolható.

A mikatermikus hősugárzók működésük során kétféle hőátadási formát kombinálnak: kényszer-konvekciót és infravörös sugárzást. Fűtőeleme csillámréteggel bevont fémszál, amit mikanit fűtőelemnek nevezünk.

A mennyezetre, oldalfalra szerelhető kerámia infrapanelekben a fűtőelemet egy kb. 2 cm vastag kerámiapanelbe szerelték bele, aminek kiváló a hőtároló képessége. A készülékek hőátadása kétféleképpen történik: hőáramlásos és hősugárzásos módon.

Hasonló elven működnek a karbon és halogén elektromos melegítők, amelyekben a spirálhuzal egy üveghengerben foglal helyet. A készülékek a fűtőszál- és az üveghengerbe töltött gáz anyagában különbözhetnek egymástól.


Szolgáltatás: Infratermék webáruház. Technológia: kerámia infrapanelek és infravörös hősugárzók mint lakások korszerű és energiatakarékos fűtési megoldása. Beltéri és kültéri infrafűtés.

Weboldal készítés keresőoptimalizálással

seo weboldal készítésA keresőoptimalizálás célja bár egyszerű, a megvalósítása annál nehezebb. A SEO beállítások nem egy-két dolgon múlnak, hiszen mindegyik oldal és webshop máshogy működik és más a rendszerük. Fontos ismerni ezeket a különbségeket, ha eredményeket szeretnénk elérni. Az adott weboldal sikere a specializált stratégián múlik, amelyet egy keresőre optimalizálást honlap készítéssel könnyedén elérhetünk. Ebből a cikkből kiderül, hogy mit is jelent ez pontosan.

Milyen is az a keresőoptimalizált weboldal?

A SEO jelentése magyarul keresőoptimalizálás, amelynek lényege egy weboldal vagy webáruház kulcsszavakra, vagy éppen kifejezésekre a kereső lista első helyeire juttatása. A látogatók a nagy sietségben általában csak a lista első pár oldalát nézik meg. A Google-n belül ez azt is jelenti, hogy az első három honlap elviszi a kattintások háromnegyed részét. Ahhoz, hogy a kereső első tíz helyére juthassunk, a weblapot a Google vagy egyéb másik oldal algoritmusaihoz kell igazítani.

A SEO kapcsán fontos tudnunk, hogy a keresések sosem egy valós időben zajlik. A honlapokat különböző keresőrobotok járják be, az általuk fontosnak vélt információkat pedig eltárolják rólunk. Ennek az a lényege, hogy nem nézik meg az internetet minden egyes keresés alkalmával, hiszen az hihetetlen mennyiségű időt jelentene. Elolvasom a teljes cikket

Budapesti közlekedési hálózat átalakítása

Budapesti közlekedés - autó

A Budapesti közlekedési hálózat átalakulása állandó témakör, hiszen Budapest létrejöttétől fogva fontos, hogy a megfelelő infrastruktúra álljon rendelkezésre a főváros lakói számára. Ezt folyamatosan fejlesztési tervekkel igyekeznek megvalósítani a város és az ország vezetői is. Az alábbiakban ezekről lesz  röviden szó.

Budapest közlekedése régen

Budapest közlekedéstörténete az 1873-as évben kezdődött, amikor Pest, Buda és Óbuda közigazgatási egyesítésével megszületett Magyarország új fővárosa, Budapest. A főváros jól ismert  gyűrűs-sugaras térszerkezetét a Fővárosi Közmunkatanács 1872-es szabályozási terve alapozta meg. A városegyesítés utáni periódusban tehát tudatos városfejlesztés eredményeként jött létre a budapesti életet máig átható és meghatározó városszerkezet. E szabályozási tervnek hála készülhetett el a még ma is jelentős forgalmat bonyolító modern útvonalak, mint az Andrássy út és a Nagykörút.

Fővárosi közlekedés fontossága

A közlekedési rendszer a főváros egyik legfontosabb infrastruktúrája, így fejlesztése alapvetően határozza meg a város jövőjét. A budapesti közlekedésfejlesztési tervek fókuszába, emiatt egyszerre kell középpontban állnia az:

  • élhető környezetnek,
  • a megbízható közszolgáltatásnak,
  • valamint a jó gazdasági teljesítménynek.

Jelentősebb városfejlesztési tervek Budapesten

A fővárosban a rendszerváltás után először 2001-ben készült átfogó közlekedési rendszerfejlesztési terv (BKRFT), amely vizsgálódásával és a közlekedési alágazatok együttműködésének gondolatával már a városhatáron túli területekkel is foglalkozott.

Ezt a grandiózus rendszerfejlesztési tervet viszi tovább a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a 2013-ban elkészített Balázs Mór-terv Budapest 2014 és 2030 közötti időszakra vonatkozó közlekedésfejlesztési stratégiája, amely már a fenntartható városimobilitás-tervezés szellemében készült.

A fejlesztési terv olyan stratégiai célokat határoz meg, mint például az:

  • élhető közterületek kialakítása,
  • integrált hálózatfejlesztés,
  • átjárható rendszerek és intermodális kapcsolatok fejlesztése,
  • környezetbarát technológiák alkalmazása,
  • kényelmes, utasbarát járművek alkalmazása,
  • következetes szabályozás és kialakítás
  • térségi együttműködés.

A Balázs Mór-terv figyelembe vette az alábbi, különböző szintű, sok esetben párhuzamosan készülő fővárosi és országos fejlesztési dokumentumok céljait is:

  • OFTK: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (2014)
  • PMTFK: Pest megye Területfejlesztési koncepciója (2013)
  • NKS: Nemzeti Közlekedési Stratégia (2014)
  • OVK: Országos Vasútfejlesztési Koncepció (2014)
  • NKP: Nemzeti Környezetvédelmi Program
  • VFK: Budapest 2020–30 Városfejlesztési Koncepció
  • BTFK: Budapest Területfejlesztési Koncepció
  • FKP: Budapest Főváros Környezeti Programja
  • TSZT: Budapest Főváros Településszerkezeti Terve
  • IVS: Budapest Integrált Településfejlesztési Stratégiája
  • TFP: Tematikus Fejlesztési Programok
  • Budapest Duna-menti területeinek hasznosítási koncepciója
  • Budapest holnap holnapután (A Duna kulturális fővárosa)
  • Budapesti Kötöttpályás Járműstratégia 2013–2027 (2013)

Jól látható tehát, hogy még napjainkban is komoly energiákat fektetnek a főváros vezetői a fejlesztésekbe, aminek köszönhetően zökkenő mentesebbé válhat az ingázás, de adott esetben egy-egy váratlan autómentés a 19. kerülettől az 1. kerületig sem okozhat komolyabb fennakadásokat a közlekedésben

Összegezve:

Budapest közlekedése tehát már egészen 1873 óta folyamatosan fejlődik, ráadásul teszi mindezt jól meghatározott tervek alapján. Ennek köszönhetően ma már egy valódi nagyváros képét festi, nem csak lakosság számában, hanem közlekedési jellemzőiben is.

A pánikroham tünetei ezek – Pánikbetegség

pánikbetegség tünetei

A pánikbetegség tünetei kezelhetők

Nem infarktus. Nem agyvérzés. Nem fogsz megfulladni, sem megőrülni. Nem veszted el a tested fölötti kontrollt, és el sem ájulsz. Nem vagy magadon kívül: ez a te tested, a te félelmed. De ez nem a vég. Ez valami más. Ezek a pánikroham tünetei: jönnek és elmúlnak. Attól persze még ugyanolyan félelmetesek, mintha valóban szíveddel, tüdőddel, fejeddel lenne valami nagy-nagy baj, mintha indokolt lenne a halálfélelmed. De ha egészséges vagy és mégis rád jön efféle roham, akkor az egy téves riasztás. Ha megtanulod, hogyan kezeld, egyre kevesebb gondot okoz.

A pánikbetegség tüneteinek kezelése

A pánikroham először a semmiből tört rád. Mentél egy hídon és hirtelen az a képzeted támadt, hogy össze fog dőlni alattad. Megszédültél, elöntött a veríték, remegett a lábad. Kapkodni kezdted a levegőt. Aztán, ahogy jött, el is múlt a roham.De amikor legközelebb ugyanahhoz a hídszakaszhoz közeledtél, eszedbe jutott ez az eset. És alighogy eszedbe jutott, jött is a félelem, a pánik.

Attól kezdve minden hídnál szorongsz. Akkor is, ha villamossal mégy át rajta. Később már maga a villamos is rémisztő. A megállókat is elkerülöd… Kialakulnak a komplett szorongásos viselkedészavar, a pánikbetegség tünetei, melyek később agorafóbiává súlyosbodhatnak.

A pániktünetek eléggé változatosak lehetnek, de a pánikbetegség diagnosztizálásához a szakemberek szerint legalább négy tünetnek kell egyszerre jelentkeznie az alább felsoroltak közül.

A pánikroham-tünetek:

  • légszomj, rosszabb esetben fulladás, fulladásos tünetek
  • szúró-nyomó mellkasi fájdalom, rosszabb esetben görcs, rángás
  • belső remegés, kéz, láb, fej remegése
  • émelygés, hányinger, gyomoridegesség, hasi feszülés
  • szívdobogásérzés vagy ténylegesen szaporább, gyors szívdobogás
  • szédülés, rosszabb esetben ájulásérzés, tudatvesztés érzete
  • rémület, rettegés valami ismeretlen rossznak a bekövetkezésétől
  • menekülési kényszer vagy ellenkezőleg: bénultság
  • halálfélelem, önkívület

Gyakori kísérőtünetek pánikbetegeknél:

  • hőhullám, kipirulás vagy ellenkezőleg: hidegrázás
  • verejtékezés, heves izzadás
  • zsibbadó, szurkáló érzés a végtagokban, ajkon, fülön, az arcon; állremegés
  • testidegenség érzete, testen kívüliség képzete
  • sírás, rosszabb esetben hisztérikus zokogás
  • az önkontroll elvesztésétől való félelem
  • a megőrüléstől való félelem

Az egyszeri vagy ritka pánikroham még nem pánikszindróma. Ahhoz, hogy pánikbetegséget diagnosztizáljanak, egy hónap alatt legalább négy olyan pánikrohamot kell a betegnek átélnie, amelyek hátterében az orvos nem talál szervi elváltozást, ugyanakkor a pánikroham tünetei közül legalább négy megfigyelhető egyidejűleg a betegnél.

Az egyes pániktünetek kezelésére vannak gyakorlati praktikák, ezeket pszichoterapeuta taníthatja meg a betegnek. Létezik komplex kezelési mód is, ez pedig a kognitív viselkedésterápia (= CBT = cognitive behavioral therapy), amely segít felülírni a negatív gondolatokat, a hibás valóságérzékelést.

Újabban a CBT-t online terápiaként is alkalmazzák, többek között távoktató videóprogramok keretében. A oktatóvideókat egészségügyi szolgáltatás tárgyát képezik, virtuális pánikrendelők kínálatában szerepel. Szorongás és pánik? Halálfélelem? Felejts el!

A pánikbetegség és pánikroham tünetei kezelhetők.


Pszichodráma és pánikbetegség témájú honlap optimalizálása Google kereséshez

A Poszt-posztmodern vita

Vita a Poszt-posztmodern könyvről a Magyar Írószövetségben

Pethő Bertalan Poszt-posztmodern könyv

Pethő Bertalan Poszt-posztmodern c. kötete, 1997

1997-ben jelent meg Pethő Bertalan Poszt-posztmodern c. könyve, amelynek szerzői bevezetőjében olvashatók az alábbiak:

1996-ban levélben fordultam a magyar szellemi életnek azokhoz a képviselőihez, akik feltehetőleg érdeklődnek a probléma iránt és kértem, hogy fejtsék ki véleményüket a „magyar posztmodernről”. A levelemhez mellékeltem egy lapot, melyen felsoroltam néhány szerintem fontos szempontot:

  • Két kérdés megválaszolása mellőzhetetlennek látszik a téma kidolgozásához:
    • 1. Van-e (egyáltalán) »magyar« posztmodern?
    • 2. Ha van, akkor miben különbözik a »nyugati« stb. posztmodern(ek)től? Ha nincs, akkor miért marad el/ki (épp) Magyarországon?
  • További szempontok:
    • (a) korszakos jelentőségű-e az utóbbi 5-10 évben történő magyarországi változás?;
    • (b) milyen terminussal/termisokkal jellemezhető ez a változás?;
    • (c) van-e köze ennek a változásnak a »posztmodern«-hez, vagy éppen ez a terminus illik rá?;
    • (d) milyen területen/vonatkozásokban észlelhető »magyar posztmodern«, ill. [a] posztmodern Magyarországon?;
    • (e) stílus-e a posztmodern, vagy több, vagy éppen kevesebb ennél?;
    • (f) találó-e a Modern – (nyugati) Posztmodern – magyar posztmodern hármasra a következő terminusokkal jelzett megállapítása: Nyugalom (-idea) – mozgás/működés – transzfer; Logosz – kód – rejtjel; Feltárás/megnyílás – ((ki)esz)közlés – tákolás; Egyetemesség – fő- és mellékáramok – marginalitás.”

Felkérésemre harminchárom válasz érkezett. Bizonyára így is jó néhányan vannak, akiknek fontos mondanivalója van az ügyben, felkérést azonban nem kaptak, másrészt viszont olyanok is kaphattak felkérést, akik nem érdekeltek a dologban, vagy nincs közlendőjük. A magam részéről a legszélesebb körű pluralizmusra törekedtem.

Remélem, hogy a könyvben közölt harminchárom írás fontos dokumentuma a magyar Posztmodern alakulófélben lévő történelmének: szeretném hinni, hogy termékeny és méltó vita következik majd.

És lőn. 1999. január 27-én a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházának klubhelyiségében lefolytatták a vitát. A jegyzőkönyv és az írásban is benyújtott felszólalások alapján terjedelmes folyóirat-közlemény lett 2000-ben, ebből merített az Eső XYZ blog. Itt olvasható továbbá Pomogáts Bélának a helyszínen elhangzott bevezető szövege is.  Néhány további írott szöveg itt olvasható a weben: Poszt-posztmodern vita Elolvasom a teljes cikket

Szolidaritás és társadalomlélektan Magyarországon

Szolidaritás és társadalom

A segélyezés nem az egészségbiztosítás asztala

A szolidaritás társadalomlélektani alapjai Magyarországon az utóbbi hatvan évben megroppantak. A szolidaritás nemes eszméjét bevonja a demagógia szürke penésze, rohasztja a politikai megosztottság mentális vírusa és támadja a rasszizmus szívós baktériuma. Valódi szolidaritást csak a verseny képes kikényszeríteni.

Farkas András alább teljes terjedelmében olvasható A szolidaritás és a társadalomlélektan Magyarországon című magvas esszéje az évekkel ezelőtt megszűnt Hírszerző c. weboldalon jelent meg 2007-ben. A portál archívuma nem érhető el, a Google kereső ezt az írást jelenleg nem találja. Az Első.XYZ portál szellemi kármentést végezve a szöveget újra közreadja. Az átvétel a keresők által nem indexelt helyről, innen történt: A közjó esete a magántőkével

Farkas András

A szolidaritás és a társadalomlélektan Magyarországon

Az egészség minden ember számára a legfontosabb, élethosszig tartó befektetés. Egészségünk szempontjából mindannyian nagybefektetők vagyunk. Minél hosszabb ideig élünk, annál inkább.

Egyéni befektetésünk – azaz egészséges életmódunk, zsír- és cukorszegény, antioxidáns- és rostgazdag táplálkozásunk, rendszeres futásunk és úszásunk, szűrővizsgálatokon történő fegyelmezett megjelenésünk, egészségcélú öngondoskodási tartalékaink megteremtése és így tovább – egyre nagyobb szerepet játszik (kellene játszania), noha tagadhatatlan, hogy a befektetés oroszlánrésze a társadalombiztosítás révén változatlanul az államra hárul.

A kérdés csak az: meddig tartható fenn ez a helyzet? Hol húzódik a határ az egészségünkért vállalt személyes és állami felelősség között? Voltaképpen erről is szól az egészségbiztosítás reformja.

A reformtervek véglegesítésének szakaszában egyre inkább nehezítik azonban a tisztánlátást azok az életveszélyes tévhitek, amelyek kezdettől fogva beárnyékolják a közgondolkodást.

*

Az első ilyen tévhit, hogy a közösségi járulékbevételek az új rendszerben a magánbiztosítókhoz kerülnek, így a kormányzat végsősoron magánzsebekbe játssza át a közpénzeket. Ez olyan mérvű csúsztatás, hogy ha valaki ragaszkodik ehhez az állításhoz, akkor a jövőben már nem hivatkozhat nyugodt szívvel arra, hogy korábban sohasem hazudott.

Ugyanis a járulékbevételek nem a létrehozandó új egészségpénztárakhoz, hanem az egységes nemzeti kockázatközösségi/egészségbiztosítási alapba kerülnek, ráadásul a járulékmértékeket nem az egészségpénztárakba fektető magántőke képviselői, hanem az állam határozza meg, a járulékokat nem a pénztárak, hanem az állam szedi – adók módjára – be, s e bevételeket az állam az egységes nemzeti kockázatközösség bevételeit kezelő hatósága révén összegzi és könyveli.

A nagy közös egészségbiztosítási alapban összegyűjtött járuléktömeghez a pénztárak nem férhetnek hozzá, hiszen azokat az állam által meghatározott szabályok szerint, állami többséggel működő fejkvóta-bizottság oszthatja csak fel az egyes pénztárak között – és el ne felejtsem, a pénztárakban is az állam a többségi tulajdonos. A pénztár ebből az államilag beszedett és államilag szétosztott fejkvóta-bevételeiből finanszírozza tagjai számára az egészségügyi alapellátásokat – amelyek körét és a finanszírozás mértékét (hbcs, pontrendszer, etc.) szintén az állam határozza meg.

Mintha mindez nem lenne elég az állam számára, még profitkorlátozásokat is be kíván vezetni (a bevételnek csak meghatározott százaléka lehet profit, s azt is csak meghatározott arányban lehet – esetleg, később – kivonni a pénztárból). Hab a tortán, hogy e gúzsbakötésért cserébe az állam több tízmilliárdos befektetést várna el a magánbefektetőktől. Vonzó lehetőség befektetésre, nem? Nyilván Ön is hanyatt-homlok rohanna ilyen pénztári részvényt jegyezni, ha tehetné.

*

A második veszélyes tévhit, hogy Elolvasom a teljes cikket

Kérdések és válaszok a cigányságról

Csepeli György

Kérdések és válaszok a cigányságról

Elhangzott 2013. május 6-án, a Fleck Gábor – Szuhay Péter: Kérdések és válaszok a cigányságról c. kötetnek a Néprajzi Múzeumban tartott bemutatóján

Kármentés a megszűnt Commmunity EU portálról – 2013. július 16. Kiegészítés: Cigányellenesség Magyarországon. Medián 2009

Hitvalló műfaj a káté. Az általam ismert Heidelbergi Káté, a református egyház híveinek készült, s olyan kérdésekben igazítja el a híveket, mint az emberi nyomorúság, a megváltás, a teremtés, a keresztség vagy a „végvacsora”.

Kérdések és válaszok a cigányságrólFleck Gábor és Szuhay Péter is kátét írtak. Kérdéseik azonban nagyon is evilágiak, kiindulópontjuk azonban szintén hitbéli. A cigányság, melynek mibenlétére a kérdések és a rájuk adott válaszok vonatkoznak, korántsem olyan létező, melynek mibenlétére a fizikai tények adta bizonyosság birtokában válaszolhatnánk. A határ a „cigány” és a „nem cigány” között sem nem éles, sem nem határozott.

Ha mintát veszünk a kérdésekből, melyekre a szerzők választ adnak, nyilvánvaló lesz, hogy ahány nézőpont, annyiféle válasz. Miként nincs biztos válasz arra a kérdésre sem, hogy Mi a te egyetlenegy vigasztalásod életedben és halálodban?, úgy nincs biztos válasz azokra a kérdésekre sem, amelyeket a szerzők kátéjukban összegyűjtöttek. Az emberi meghatározatlanságra adott „roma” meghatározás része a „magyar” meghatározásnak. Jogi, szociológiai, kulturális antropológiai, szociálpszichológiai szempontok elválaszthatatlanul kavarognak minden egyes kérdés kapcsán.

Íme, pár kérdés mutatóba:

  • Mi illő: cigányt vagy romát mondani?
  • Mikor jelentek meg és terjedtek el Európában a cigányok?
  • Milyen elképzelések élnek a cigányok származásáról, és mi ma az elfogadott tudományos álláspont?
  • Azonos arányú-e az össznépességen belül Európa különböző országaiban a cigányok jelenléte?
  • Hogyan reagáltak az elmúlt években a romániai cigányok megjelenésére Olaszországban és Spanyolországban?
  • Ki a cigány? Akit a többség annak tart, vagy aki magát annak mondja?
  • Milyen volt Magyarországon a népességen belül a cigányok aránya az ezredfordulón és lesznek-e 1,5 millióan 2050-ben?
  • Azonos-e a cigányok korfája a társadalom összességével, avagy attól eltérő?
  • Hogyan nevezik romani nyelven a cigányok holokausztját? Mi történt ekkor?
  • Miért olyan kevés a roma parlamenti képviselő?
  • Mit jelent a fekete vonat?
  • A cigányok valóban nem értenek a földhöz?
  • Kik játszanak és játszottak szerepet a romák oktatási, szociális, egészségügyi és foglalkoztatási helyzetének változtatásában?
  • Miért fontos, hogy a romák büszkék legyenek roma mivoltukra, hogyan lehet erősíteni a roma identitást? Kik és hogyan segítettek nekik ebben?
  • Létezik-e roma értelmiség?
  • Mik a szegregált oktatás legfőbb ismérvei és következményei?
  • Igaz-e, hogy a cigányok mind katolikusok?
  • Milyen magyar kulturális örökséget köszönhetünk a romáknak?
  • Hogyan teremtődött meg a cigány költészet?
  • Cigány zene-e a cigányzene?

Ezek a kérdések léteznek. A szerzők érdeme, hogy nem maguk találták ki a kérdéseket, hanem az életből vették azokat. Valamennyien, akik ma Magyarországon élünk, ezekkel a kérdésekkel szembesülünk. Fleck és Szuhay kátéja megadja a válaszokat. De az eredeti kátéktól eltérően, sosem színlelik azt, hogy a válaszoknak ne lehetne alternatívájuk. Nem mondják meg a „tutit”. Inkább azon vannak, hogy az olvasókat inspirálják további válaszok keresésére.

Fleck és Szuhay kátéja felfedező útra invitál egy nagyon közeli, s ugyanakkor nagyon távoli világba. Előítéletek, sporadikus tapasztalatok, sztereotípiák, szorongások, félelmek, némelyütt utópikus remények prizmáján keresztül látjuk ezt a titokzatos világot. Paradox módon senki sem mondhatja, hogy mindent tud a cigányokról. Ha roma, ha nem, a titok és a homály nem oszlik. A könyv, melyről most beszélek különleges érdeme, hogy képes felvillantani a sokszínűséget, a perspektívák sokféléségét, a roma és nem roma együttélés szövevényét, mely nem ismeri az egyértelműséget, a határok fix választóvonalát, a fekete vagy fehér biztonságát.

A könyvnek nincs narratívája. A kérdések a hétköznapi érdeklődés ritmusában követik egymást. A könyv olvasását bárhol el lehet kezdeni, s bárhol abba lehet hagyni. Egy olvasás amúgy sem elég. A kérdések, mivel nem a szerzők agyszüleményei, hanem az élet kérdései, újra meg újra visszatérnek bennünk, s ilyenkor újra fel kell lapozzuk a könyvet, hogy megnézzük, mit írtak a szerzők.

Aki ma Magyarországon felnőtt fejjel él, nem kerülheti el a kérdéseket, melyeket Fleck és Szuhay megfogalmaz. Az alapkérdés, melyre válaszként az egész könyv született, hogy miként lehetséges úgy élni a mai magyar társadalomban, hogy jószerével senki nem tud semmit ennek a társadalomnak a legégetőbb problémájáról. Nem mintha nem lennének vizsgálatok, statisztikák, melyek a roma népesség számarányát, belső tagoltságát, a nem roma népesség diszkriminációra sosem rest hajlandóságát, a közpolitika nyomorát, a politika cinizmusát mutatnák. Rengeteg dolgot tudunk a részletekről, de semmit se tudunk az egészről. A magyarországi romaprobléma része az iszonyatos tudatlanság, melyet súlyosbít az érzelmi gyökerekből táplálkozó elzárkózás. Ez a káté akkor lesz hasznos, ha bevonul a középiskolákba, s részévé válik a tananyagnak.

A káté műfaja egyenest felszólít a pedagógiai alkalmazásra. A válaszok akkor szervülnek tudássá, ha sokoldalú tapasztalatszerzéssel, önálló tanulással társulnak. Mindenkinek magának kell elindulnia a felfedező útra, mely nemcsak, s nem is elsősorban kifele, hanem befele vezet. A roma, akit nem ismerünk, az bennünk van. Mi magunk vagyunk a Másik, akinek látványa iszonyattal tölt el bennünket, akitől menekülünk, akitől elzárkózunk, akit nem akarunk ismerni.

E kis könyv legnagyobb érdeme, hogy rádöbbenti az olvasót: a csoport, melyet cigánynak lát és láttatnak vele, nem akadály a polgári, demokratikus Magyarország céljának megvalósítása útján. Ellenkezőleg, addig nem lesz Magyarországon polgári társadalom, míg az emberi létből adódóan magától értetődő és elidegeníthetetlen jogok teljessége nem illet meg mindenkit, akit a születés véletlene vagy a sors szeszélye erre a földre nem sodort. Nem tehetünk kivételt, nem tehetünk úgy, hogy az Emberi és Polgári Jogok 1791-ben Párizsban elfogadott nyilatkozata egyesekre vonatkozik, másokra viszont nem. A sors mindenki számára tért nyit az életben, s nem lehet erő, mely a sorsot ebben megakadályozhatja. Elolvasom a teljes cikket

Sújthatja-e egyházi átok az internetet?

Társadalmi tragédiát okoz-e az internetet?

egyházi átok internetA digitális forradalmat az internet teljesítte ki és tette kultúránk meghatározó szegmensévé az online jelenlétet. Ma már az online világ teljességgel behatolt a társadalom minden rétegébe. Ám még 6-7 évvel ezelőtt is az internettel kapcsolatban igen komoly szakemberek között igen komoly viták zajlottak, nem egy esetben az ifjúságra gyakorolt hatását tekintve. Néhány területen maga az internet léte is komoly kulturális kihívást jelentett. Az egyes, a politikai és kulturális információáramlást korlátozni akaró rendszerek esetében ez elég nyilvánvalónak látszott, problémát jelentett például vallási körökben. Mígnem történt valamiféle fordulat, 2012-2013 táján ugyan a hitélet letéteményesei számára is komoly kihívást jelenthet a technika vívmányaihoz való viszony kalibrálása, de alighanem sikerült megoldást kovácsolniuk a problémából.

Ekkoriban történt, hogy egyes online tudósítások címében az internethasználatot társadalmi tragédiaként említette Erdő Péter bíboros. A Kultúra Pápai Tanácsának 2013-as plenáris ülésén elhangzott mondatában azonban már árnyaltabban fogalmazott, de a lényeg mégis ugyanaz: „Az ember ideje és figyelme is hatalmas természetes erőforrás, ha ezt az internet teljesen kimeríti, akkor társadalmi méretekben ez is tragédiát okozhat”.

Az internetes társadalomtragédiával riogatni egy öreg papnak persze lehet ildomos, ugyanakkor több okból is érdemes ezekre a figyelmeztetésekre odafigyelni, mivel a technológiai haladás sokszor okozott olyan társadalmi feszültséget, mely akár komoly problémát okozott a történelemben. Nem is csak az egyház közelében, hiszen gondolhatunk akár a ludditákra is ez ügyben. Az internet kapcsán pedig már többször is bebizonyosodott, hogy egyes alkalmazásai, alkalmazási módjai nem csak építeni, hanem rombolni is képesek. Az ismeretszerzés egyszerűsítésével segíthetnek pallérozni a szellemet. Kizárólagos kommunikációs csatornává válva azonban sokak szerint tényleg rombolhatja a személyiséget.

Ebből a szempontból az internet világában töltött idő, és az ott való jelenlétre fordított figyelem nyilvánvalóan éppen úgy helyzetfüggő, mint bármi más esetben. Sokszor emlegetett analógia például az internetes információáradatra egy végtelenített könyvtár. Márpedig nem igazán halottunk olyasmit, hogy aki figyelmét és idejét egy könyvtár mélyén tölti, az a társadalmi tragédia irányába forgatná a világ kerekét.

Mostanság már biztosan nem állítana ilyet az egyház egyik jeles képviselője sem. Miközben a történelemből tudjuk, hogy sokáig érezték hatalmuk gyengítésének eszközét a könyvekben, a tudományos munkákban. Nem egy esetben pedig kiátkozták azokat a könyveket, melyek tartalma nem volt egyenesen levezethető az egyház által kanonizált iratokból.

Áldás és átok

Az egyik oldalon tehát kétségtelenül igazat kell adnunk azoknak, beleértve az egyházi személyiségeket is, akik az esetleges veszélyekre hívják fel a figyelmet. Az internet, mint megannyi más a világban, lehet áldás és lehet átok is. A gyermek esetében ugyanúgy a nevelés és tanítás során kell eldőlnie a vele való viszonynak, ahogy az élet más területén. Például a közúti közlekedés szabályainak megtanulása során. Ez is közhelyesnek tűnik, de mégis érdemes újra és újra elmondani annak érdekében, hogy ne kategorikus meghatározásokban próbáljunk közelíteni a problémához. Márpedig akkor, amikor egy hatalmi tényező kezd emlegetni valamit, hajlamosak lehetünk egyértelmű, és a színskála két vége által reprezentált kategóriákban gondolkodni. Az egyház pedig még akkor is hatalmi tényező az emberek millióinak tudatában, ha a napi politikától vagy az oktatáspolitika jelen állapotától eltekintünk.

Mára az egyház az internet intenzív felhasználójává vált. Az egyházi honlapok sokaságát, a közösségi profilokat, vagy akár a Biblia teljes szövegének internetes elérhetőségét tekintve egy technológiai áttörés látszik körvonalazódni. Ebben már nincs szerepe annak, hogy Erdő Péter 2013-ban egyfajta bizakodással tekint arra, hogy bár „neki még nincsen Facebook-profilja és Twitter-fiókja, de nem kizárt, hogy az esztergom-budapesti egyházmegye a jövőben majd így is megszólítja a fiatalokat”. Holott korábban úgy vélte, hogy az internet nem alkalmas a hit világának teljes kifejtésére. Bár említette, hogy alkalmas lehet az emberek fejében uralkodó zűrzavar oszlatásában. S ebben nehéz is lenne vitatkozni, mivel az ismeretek széles köréhez való hozzáférés, és az ismeretekkel való okszerű gazdálkodás képessége mindig is segítette a szellemi káosz oszlatását. A vita rendszerint nem is ekörül, hanem ott szokott kirobbanni, hogy mit tekintünk zavaros képzetnek. Ennek függvényében pedig a rendcsinálás palettája és célja éppen úgy lehet a vita tárgya. Bővebb információk híján tehát csak bízni lehet abban, hogy a zavaros képzet nem minden, a dogmatikus eszméken kívül eső gondolatot jelenti. Ahogy azt is, hogy nem a dogmarendszer fejekbe-verésének technikáját jelenti a rend kialakítása. Mert ez ellen az internet tényleg erős védelmet kínálhat. S akkor, ha az okszerű használat küszöbén megáll a klérus, az internetet akár egyházi átokkal is sújthatják.

Aquaterápia – Vízterápia – Hidroterápia – Vízgyógyászat

A víz mint a gyógyítás eszköze – Kneipp-kúra

A hidroterápia (aquaterápia, vízgyógyászat) már az ókorban ismert és széles körben alkalmazott természetes gyógymód volt.  A víz fizikai tulajdonságainak terápiás célú használata a 18. században kapott igazi lendületet, s a 19. század második felében élte fénykorát.

Kneipp-kúra - vízterápia

Sebastian Kneipp

A modern vízterápia alapjait mások mellett egy német lelkész és természetgyógyász, Sebastian Kneipp (1821–1897) rakta le az 1800-as évek végén. A Kneipp-kúra az egyik legismertebb és legkomplexebb hidroterápiás eljárás.

A víz ereje

Kneippet saját bevallása szerint a véletlen, pontosabban a véletlenként feltűnő gondviselés vezette a vízgyógyítás tanaihoz.

A szegény sorsú, fiatal takácsmesternek minden vágya, hogy papi pályára léphessen. Ám céljáért hozott sok-sok áldozat hiábavalónak tűnik: mire révbe érne, a nélkülözés kikezdi egészségét. Előrehaladott tüdőbetegsége gyógyíthatatlannak látszik, az orvosok lemondanak róla, s ő maga is kezdi elveszíteni a reményt. Ekkor kerül a kezébe egy vízgyógyításról szóló könyvecske. Az ott leírt módszereket meglehetősen durvának találja, mégis gyakorolni kezdi a vízzel való testedzést, rendszeresen megfürdik például a jeges Dunában. Rövid idő múlva javulást tapasztal, s hamarosan teljesen felépül.

Hosszú szenvedése érzékennyé teszi az elesettek, betegek sorsa iránt, csodaszámba menő gyógyulása pedig arra indítja, hogy részletesebben tanulmányozza a vízzel való gyógyítás módszereit. A közismert hidroterápiás kúrákhoz képest szelídebb, kímélőbb eljárásokat dolgoz ki, meggyőződése, hogy „… mennél enyhébben, mennél kíméletesebben, annál nagyobb hatással” alkalmazható a hideg és meleg víz gyógyereje.

A vízzel gyógyító pap

Gyógyítói tevékenységét kezdetben titokban végzi, főleg tuberkulózisban szenvedő betegeket kezel. „Nem minden beteg egyformán szerencsétlen” – írja évekkel később Meine Wasserkur (Vizkurám) című könyvében. Elsősorban azokon próbál segíteni, akiknél nem válnak be az orvosi kezelések és az ismert gyógyszerek, illetve, akik nem tudják megfizetni azokat: jellemzően a reménytelen eseteket vállalja el. Szerény praxisa mégis szemet szúr az orvosoknak, akik kuruzslással vádolják, egy patikus pedig pert indít ellene, mondván, anyagi kár éri a plébános tevékenysége miatt. A bíróság felmenti ugyan, de a gyógyítástól eltiltják, ám ő nem vesz tudomást a tilalomról, s a kolerajárvány idején 42 beteget gyógyít meg. A nép kolera-káplánnak nevezi el.

1855-ben a 800 lakosú Wörishofenbe, a domonkosok kolostorába helyezik. Itt főleg a mezőgazdaság ügyei foglalkoztatják, s miközben modernizálja, felvirágoztatja a növénytermesztést a rendhez tartozó földterületeken, a gyógynövényeket tanulmányozza.  A vízzel történő kezelések procedúráját kiegészíti gyógyteák, tinktúrák, porok és olajok alkalmazásával, valamint táplálkozási tanácsokkal. Elsősorban az egyszerű, tápláló, kevéssé fűszerezett ételek fogyasztását javasolja, s mint mindenben, ezen a területen is a mértékletességet hangsúlyozza.

„Nincs semmi, a mi annyi féle módon alkalmazható, mint a víz”

A Kneipp-kúra alappillérei

Kneipp betegségfelfogásának alapja, hogy az emberi szervezet működésének zavaraiért alapvetően a vérkeringés defektusai a felelősek: „…vagy az egészséges vérkeringés rendje van megzavarva, vagy a vérnek összetételében van hiba, a mit arra nem tartozó, káros nedvek elrontottak.” A gyógyítás feladata a vér normális keringésének helyreállítása, ill. az összetételét megzavaró, károsító kóranyagok eltávolítása. A víz – helyesen alkalmazva –  képes feloldani a káros anyagokat a testben, kiválasztani, elvezetni a feloldott anyagokat és újra helyes mederbe terelni a keringést.

Kneipp olyan „edzési” eljárásokat dolgoz ki, melyek erősebbé, ellenállóbbá teszik a szervezetet. Ilyen a meztelen lábbal való járás a nedves fűben, a köveken, a friss hóban és a hideg vízben. A víz gyógyászati célú alkalmazásának pedig a következő típusait különbözteti meg és alkalmazza:

  • borogatások,
  • fürdők,
  • gőzölések,
  • öntések (zuhanyok),
  • lemosások,
  • pólyázások,
  • a víz ivása.

A vízkúrát kiegészíti, hatékonyságát fokozza a rendszeres mozgás, a helyes táplálkozás és a természetes gyógyító szerek (gyógynövények) alkalmazása.  Kneipp módszere tehát egy holisztikus életmódprogram, melynek alappillérei:

  1. A víz gyógyító erejének alkalmazása (hidroterápia): különböző hőfokú víz váltakozó alkalmazása vegetatív ingerek és stimuláció kiváltásáért.
  2. Gyógynövények (fitoterápia) alkalmazása.
  3. Mozgás: rendszeres, nem megerőltető mozgás, fizikai munka.
  4. Egészséges táplálkozás: kevéssé feldolgozott, vagyis tiszta állapotú élelmiszerek fogyasztása.
  5. A lelki egyensúly helyreállítása („rendterápia”): törekvés a test, a lélek és a szellem összhangjára.

Elolvasom a teljes cikket