Google első oldal, első hely

Organikus helyezés javítása Google keresésre

elso-google-top10

Google keresés első hely – kerülj a kereső első oldalára!

Egy honlap internetes értékét sok tényező határozza meg. Üzleti szempontból ezek között az egyik legfontosabb: hány látogató érkezik az adott weboldalra a Google keresőből.

Ugyanis ők azok a látogatók, akiket nem kell külön keresni, nem kell reklámkampánnyal elérni, nem kell nekik tömeges SMS-t küldeni, nem szükséges legális és illegális csatornákon mozgósítani: ők maguk tesznek arról, hogy honlapunkra érkezzenek. Az általunk kínált szolgáltatás vagy termék nevére rákeresve találnak hozzánk. Persze csak akkor, ha a keresőtalálati pozíciók élmezőnyében szerepel weblapunk. Ha nincs a TOPon, netán még az első oldalra se került fel, akkor bizony igen kevesen kattintanak rá. A cél tehát a vezető helyezések, lehetőleg a Google első oldal elérése.

A helyezések javítása a Google keresőben számos egymástól eltérő eljárással lehetséges.

Igazodjunk a Google kereső elvárásaihoz

Ebben az elvárásrendszerben igen sok optimalizációs SEO-szempont szerepel és a kritériumoknak való megfelelés leginkább arra irányul, hogy a rendszer keresőrobotjai akadálytalanul fel tudják térképezni webhelyünk főlapját és aloldalait, és eközben kellő mennyiségű és minőségű információt nyerjenek ezek tartalmáról. Éppen a tartalomra vonatkozó infók azok, amelyek alapján az algoritmus értékesnek vagy kevésbé annak minősíti weboldalunkat, illetve kedvező vagy kevésbé előnyös helyre sorolja a találati listán. Logikus, hogy érdemes minél jobban megfelelni ezeknek a keresőszempontoknak, amelyek egy része a Cég hivatalos közleményeiből, a vezető emberek nyilatkozataiból, illetve leginkább a webmesterek számára kiadott ajánlásaiból ismerhető meg. Ám a rangsorolás nem csupán az ezekből megismerhető szempontok alapján történik.

Sok száz SEO-kritérium létezik, ezek egy része nem publikus – és végkép titkos az a rangsor, amely alapján az egyes szempontokat jelentőségük szerint listázza. Így még az sem tudható, hogy mondjuk a honlap címe – title fejlécelem – vagy a leírása – description meta-tag – fontosabb-e, hogy egy kép esetében a helyettesítő szöveg vagy a buborékszöveg, netán a képfelirat esik e nagyobb hangsúllyal annak megállapítására, hogy mi lehet a képen, stb.

Hagyatkozzunk saját tapasztalatunkra

Hogy a weblapunk keresőbarát legyen, azt kétségtelenül a hivatalos vagy annak tekinthető elvárásoknak való megfeleléssel érhetjük el. De hogy konkrétan egy-egy kulcsszóra nézve hogyan érhetjük el azt: oldalunk releváns legyen – erre nincs recept, ezt saját tapasztalatunk alapján kell kiokoskodnunk.

Az elmondottakból kitetszik, hogy az első google-oldalra való feljutás két első alapkövetelménye, hogy a website keresőbarát és témáját tekintve releváns tartalmú legyen. De ez még édeskevés a sikerhez. A honlapot a keresőalgoritmusok akkor értékelik magasra, ha sok helyről hivatkoznak rá szöveges linkek formájában. Ha valami szenzációs weboldalt produkáltunk, van rá esély, hogy valóban spontán módon belinkelik más szájtok. De ha nem? Akkor a megfelelő linkprofilról nekünk kell gondoskodnunk. Legközelebb talán erről itt részletesebben is szó lesz.

Első oldalra kerülni a keresési rangsorban

Organikus találatok – Google keresés: első hely, első oldal. Honlap optimalizálással és linképítéssel kerülj a tartalom-kereső első oldalára! Egy honlap internetes marketingértékét a TOP10 organikus helyezések határozzák meg az organikus találati rangsorban. A keresőbarát és releváns tartalmú weboldal versenyképes a konkurenciaversenyben.

Enciklopédiák az interneten – Online lexikonok

Az enciklopédia halála és újjászületése

enciklopédia az interneten - online lexikon

A nyomtatott Encyclopaedia Britannica

Az Encyclopedia Britannica többé nem jelenik meg nyomtatott formában, a 2010-es kiadás volt az utolsó, amelyet könyvként kézbe vehetett az olvasó: a kiadás már online formában történik.

A főszerkesztő egykori beszámolója szerint ez a változás hosszú folyamat eredménye volt, amely voltaképpen nyereségként értékelhető, hiszen a digitalizálásnak köszönhetően számos, a felhasználó számára egyértelműen előnyös vonással gazdagodik az enciklopédia.

Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló hely nem jelent többé megkötöttséget egy-egy cikk hossza és tartalmi elemei tekintetében; a digitális környezet a cikkek folyamatos felülvizsgálására és frissítésére ad lehetőséget; egyszerűen hozzáférhetők kiegészítő anyagok (a Merriam-Webster szótár, folyóiratok, Google Maps, stb. – az online felület ebben nyilvánvalóan felülmúlja a szoftveres változatot is). Egyszerűsödik a keresés: nincs az a tárgy- és névmutató (index), amely felvehetné a versenyt egy jó keresőmotorral. Vagyis az olvasó könnyebben és gyorsabban hozzájuthat a keresett információhoz. Ráadásul multimediális környezetben, amellyel a könyv végképp nem veheti fel a versenyt. Azaz a nyomtatott változat hiánya egyáltalán nem jelent veszteséget ebből a perspektívából.

A világhálóra költözésével az Oxford English Dictionaryt követi az Encyclopedia Britannica. Ezt a fejleményt a válság időszaka előzte meg az egész enciklopédiaiparban, mely az első számú vállalkozást is súlyosan érintette: az elmúlt mintegy tizenöt évben drámaian visszaesett az eladott példányszám (a részletekről itt tájékozódhat az olvasó).

Az Encyclopaedia sorsa érthető, bár oka korántsem egyértelmű. A legtöbben minden bizonnyal rögtön a Wikipediára gondolnak, már csak azért is, mert az ingyenes online lexikont gyakorlatilag az indulásától kezdve magától értetődően a nagy elődhöz szokás mérni (és a Nature-ben megjelent nevezetes cikk szerint meglepően jól megállja a helyét ebben a vonatkozásban). Ám mint a Wired egy publicistája kifejti, a Wikipedia felbukkanásakor a nyomtatott EB már a visszafordíthatatlan hanyatlás fázisában volt; okként ő a számítógép mindennapos munkaeszközzé válását, azaz a személyi számítógépek elterjedését jelöli meg.

A nyomtatásban először 1768-ban megjelent három kötetes, 2010-re 32 kötetesre duzzadó EB azonban csak nyomtatott formában szűnik meg. Azaz pontosabb volna úgy fogalmazni, hogy a személyi számítógép nem megölte, hanem átalakulásra késztette a világ első számú kézikönyvét.

De mégsem csak annyi a változás, hogy nem a köteteket kell forgatnunk, hanem digitális környezetben kutatunk a releváns információ után (amely környezetben ráadásul azzal sem kell számolnunk, hogy az újabb kiadásokból esetleg kivesznek szócikkeket a szerkesztők). Mert alighanem igaz ugyan, hogy maga a személyi számítógép mint közeg az oka a nyomtatott enciklopédia megszűnésének, ám olyan változás is történt, amely egyértelműen a Wikipedia hatásának tudható be. Az EB ugyanis felismerte, hogy célszerű támogatnia a szakértők és laikusok nagyobb fokú részvételét a szerkesztésben, így a Wikipediához hasonlóan felületet biztosít az online együttműködés számára. (Sőt, a saját munkásságuk bemutatására is módot ad egyfajta jutalmazási rendszerben a tudósok számára az új honlap.) Az új felület ily módon két különböző megközelítésmódot egyesít majd, jól elkülöníthető módon. Egyrészt tovább élnek a hagyományos szerkesztési elvek (csakis akkor számít majd egy cikk az EB szócikkének, ha a szerkesztőség elfogadja), ugyanakkor láthatóvá lesz a kollektív gondolkodás folyamata is, amely során egy-egy cikk megszületik.

A felhasználó monitorján megjelenő digitális tartalom tekintetében is lesz változás. Mint Jorge Cauz, Encyclopaedia Britannica Inc. elnöke elmondta: „A Britannica kisebb lesz. Nem foglalkozhatunk minden egyes rajzfilmfigurával, sem az egyes celebek szerelmi életével. Ám kell, hogy legyen olyan alternatív hely, ahol a tények valóban számítanak. A Britannica nem lesz képes arra, hogy nagy legyen, de tényszerűen mindig korrekt lesz”.

A digitális tartalom az internet megjelenésével nyerte el elterjedtségét. Az egyetem tudás hordozói, az enciklopédiák, lexikonok ma már online módon elérhetők az interneten az X Y Z generáció tagjai számára. Online tartalom, kereső marketing, internetes szöveg, virtuális könyv. Tudomány, társadalom: a Wikipédia a legnagyobb internetes lexikon, amely a kollektív tudás jegyben jött létre.