Budapesti közlekedési hálózat átalakítása

Budapesti közlekedés - autó

A Budapesti közlekedési hálózat átalakulása állandó témakör, hiszen Budapest létrejöttétől fogva fontos, hogy a megfelelő infrastruktúra álljon rendelkezésre a főváros lakói számára. Ezt folyamatosan fejlesztési tervekkel igyekeznek megvalósítani a város és az ország vezetői is. Az alábbiakban ezekről lesz  röviden szó.

Budapest közlekedése régen

Budapest közlekedéstörténete az 1873-as évben kezdődött, amikor Pest, Buda és Óbuda közigazgatási egyesítésével megszületett Magyarország új fővárosa, Budapest. A főváros jól ismert  gyűrűs-sugaras térszerkezetét a Fővárosi Közmunkatanács 1872-es szabályozási terve alapozta meg. A városegyesítés utáni periódusban tehát tudatos városfejlesztés eredményeként jött létre a budapesti életet máig átható és meghatározó városszerkezet. E szabályozási tervnek hála készülhetett el a még ma is jelentős forgalmat bonyolító modern útvonalak, mint az Andrássy út és a Nagykörút.

Fővárosi közlekedés fontossága

A közlekedési rendszer a főváros egyik legfontosabb infrastruktúrája, így fejlesztése alapvetően határozza meg a város jövőjét. A budapesti közlekedésfejlesztési tervek fókuszába, emiatt egyszerre kell középpontban állnia az:

  • élhető környezetnek,
  • a megbízható közszolgáltatásnak,
  • valamint a jó gazdasági teljesítménynek.

Jelentősebb városfejlesztési tervek Budapesten

A fővárosban a rendszerváltás után először 2001-ben készült átfogó közlekedési rendszerfejlesztési terv (BKRFT), amely vizsgálódásával és a közlekedési alágazatok együttműködésének gondolatával már a városhatáron túli területekkel is foglalkozott.

Ezt a grandiózus rendszerfejlesztési tervet viszi tovább a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a 2013-ban elkészített Balázs Mór-terv Budapest 2014 és 2030 közötti időszakra vonatkozó közlekedésfejlesztési stratégiája, amely már a fenntartható városimobilitás-tervezés szellemében készült.

A fejlesztési terv olyan stratégiai célokat határoz meg, mint például az:

  • élhető közterületek kialakítása,
  • integrált hálózatfejlesztés,
  • átjárható rendszerek és intermodális kapcsolatok fejlesztése,
  • környezetbarát technológiák alkalmazása,
  • kényelmes, utasbarát járművek alkalmazása,
  • következetes szabályozás és kialakítás
  • térségi együttműködés.

A Balázs Mór-terv figyelembe vette az alábbi, különböző szintű, sok esetben párhuzamosan készülő fővárosi és országos fejlesztési dokumentumok céljait is:

  • OFTK: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (2014)
  • PMTFK: Pest megye Területfejlesztési koncepciója (2013)
  • NKS: Nemzeti Közlekedési Stratégia (2014)
  • OVK: Országos Vasútfejlesztési Koncepció (2014)
  • NKP: Nemzeti Környezetvédelmi Program
  • VFK: Budapest 2020–30 Városfejlesztési Koncepció
  • BTFK: Budapest Területfejlesztési Koncepció
  • FKP: Budapest Főváros Környezeti Programja
  • TSZT: Budapest Főváros Településszerkezeti Terve
  • IVS: Budapest Integrált Településfejlesztési Stratégiája
  • TFP: Tematikus Fejlesztési Programok
  • Budapest Duna-menti területeinek hasznosítási koncepciója
  • Budapest holnap holnapután (A Duna kulturális fővárosa)
  • Budapesti Kötöttpályás Járműstratégia 2013–2027 (2013)

Jól látható tehát, hogy még napjainkban is komoly energiákat fektetnek a főváros vezetői a fejlesztésekbe, aminek köszönhetően zökkenő mentesebbé válhat az ingázás, de adott esetben egy-egy váratlan autómentés a 19. kerülettől az 1. kerületig sem okozhat komolyabb fennakadásokat a közlekedésben

Összegezve:

Budapest közlekedése tehát már egészen 1873 óta folyamatosan fejlődik, ráadásul teszi mindezt jól meghatározott tervek alapján. Ennek köszönhetően ma már egy valódi nagyváros képét festi, nem csak lakosság számában, hanem közlekedési jellemzőiben is.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük