Címke: design

Nincsenek hozzászólások

Tippek a tökéletes megjelenéshez

  Szerző:

divat webáruházAz első benyomás nagymértékben meghatározza kapcsolatainkat, karrierünket, sikerünket. Természetesen később is formálódik a rólunk alkotott kép, de minden könnyebben megy, ha megjelenésünk az első pillanattól kifogástalan.

Természetesen sokfélék vagyunk, így a tökéletes kinézet sok mindent takarhat. A következőkben néhány általános tippet adunk a témában.

Ápoltság

Magától értetődőnek tűnik, de mindennek a kulcsa az ápoltság. A jó illat, a frissen mosott haj és az ápolt kezek vonzóvá és kellemessé tesznek minket. Szintén lényeges, hogy fogsorunk szép és hiánytalan legyen. A hölgyek és az urak esetében is az ápoltság az első lépés.

Frizuratippek

Nincs szabály arra, milyen frizurát viseljünk. Mindenkinek más áll jól, viszont a rendezett és esztétikus hajkorona sokat hozzátesz a megjelenéshez.

A hölgyek bátran díszíthetik hajukat csattokkal és más kiegészítőkkel, amennyiben azok illenek az alkalomhoz.

Ruházat

Öltözködés tekintetében korántsem a márka, hanem a harmónia és az alkalomhoz illő darabok megtalálása számít. Sokan esnek abba a hibába, hogy kedvenc gyártójuk extravagáns ruháit veszik fel, amikor visszafogott darabokra lenne szükség. Szintén nevetségesség válhat, aki nem veszi figyelembe az időjárást az öltözködésnél.

Cipők

Az alkalomhoz illő lábbeli kiválasztásán legyen a legnagyobb hangsúly. A következő szabályokat igyekezzünk betartani:

  • Ruhánk stílusához illő lábbelit hordjunk!
  • Ne viseljünk olyat, ami megnehezíti a tervezett tevékenységet (például piknikre ne magassarkút húzzunk)!
  • Csak olyan cipőt viseljünk, amiben tudunk járni!
  • Elegáns cipőhöz áttetsző vagy titokzokni, harisnyát hordjunk! A színes, mintás zoknik ne villanjanak ki az alkalmi öltözet alól!

A fenti szabályok betartásával elkerüljük, hogy nevetség tárgyává váljunk. Elolvasom a teljes cikket

„Azt vesszük föl, akire föláll”

Azt vesszük föl, akire feláll a faszunk – Szexuális zaklatás a felsőoktatásban„Azt vesszük föl, akire föláll” – Szexuális zaklatás a hazai felsőoktatásban, de legalább már plakátokon is

Az ártatlan fenékpaskolgatások, az ízes szexuális tréfák és hasonlatok, a princípiumműsor és az erőből értés művészete pont nem állnak meg az iskolák kapuinál. De mielőtt halálra nevetjük magunkat, hallgassunk meg néhány nőt, akik ebben a miliőben próbálnak felsőfokú képesítést szerezni, aztán labdába rúgni a munka világában. Vagy bambuljunk rá néhány nagyon erős plakátra. Épp most diplomáztak.

„Azt vesszük föl a főiskolára, akire föláll a faszunk” – írja Kari Györgyi színésznő a Szomjas oázis című, a női testről szóló antológiában. Ez egy férfi tanára – Kossuth-díjas rendező – válasza a sikertelen felvételi okait firtató kérdésre.

„Az első években, miután kineveztek tanársegédnek a Paris III-ra, a szexuális életemben nem következett be változás. Továbbra is lefeküdtem a hallgatókkal – és a tény, hogy ezúttal már tanári pozícióban voltam, nem sokat változtatott a dolgon.” Ezt pedig Michel Houellebecq írja a Behódolásban.

Okkal feltételezhető, hogy egyik történetet olvasva sem nyílt meg a föld senki alatt – és talán nem csak azért, mert az irodalom olyan szívesen játszik valóság és fikció összeugrasztásával. Hogy a hazai (felső)oktatásban a szexuális zaklatások és visszaélések kapcsán nagyságrendeket sem tudunk tippelni, tény. Ha a munkahelyi visszaélés kevéssé kutatott és adatolt terület itthon, akkor az iskolai zaklatás szinte teljes vakfolt. Bár a történetek napvilágra kerülését és az érintettek felelősségre vonását rengeteg dolog nehezíti és akadályozza – mindenekelőtt az, hogy az erről való párbeszéd is tabu, és a kisebb-nagyobb lánggal égő botrányok után ugyanúgy becsukjuk a szemünket –, mégiscsak akad egy terület, amely legalább a mélységérzékelésben segít, hovatovább a figyelemfelhívás legkiválóbb eszköze. Művészet, így hívják.

Presztízsből pajzsot

Varga Anna Nem oké

Varga Anna plakátja: Nem oké

Június közepén a Magyar Képzőművészeti Egyetem nyilvános diplomavédésére voltam hivatalos. Varga Anna Gizella tervezőgrafika szakirányon készült munkája egy prevenciós kiadványt és hat plakátot foglalt magában – mellettük az asztalon nyitott mappa. A mappában A4-es fehér lapok, rajtuk kézzel írt történetek. Fiatal nők írásai arról, milyen módokon találkoztak a saját felsőoktatási intézményükben szexuális zaklatással, visszaéléssel az őket tanító férfiak részéről.

Például így: „Elsős egyetemista voltam, a teremben dolgoztam egy feladaton. A tanárom mellém ült, és a kezét a combomra tette. Totál leblokkoltam. Ő viszont nem. »Mindenre ugyanazt a megoldást alkalmazod. Olyan vagy, mint az a nő, aki mindig csak misszionárius pózban hajlandó szexelni, pedig micsoda tárháza van az örömszerzésnek. Gondolj csak a kámaszútrára! Ugye nem mindig csak az uncsi klasszikus pózban szeretsz szexelni?« Onnantól soha nem mertem egyedül maradni a teremben.”

Vagy így: „Az osztálytársam laptoppal az ölében, felhúzott lábbal ült az asztalnál. Magyarázta a mellette ülő tanárnak, hogy min dolgozik, aki közben a lány térdhajlatába tett egy ceruzát, és nemi aktusra emlékeztető mozdulatokat csinált.” Elolvasom a teljes cikket