Ön is szenvedett már ödémától?

Mit nevezünk ödémának?

Mit nevezünk ödémának?

azt, amikor az erekben, valamint a nyirokutakban felborulnak az áramlási viszonyok. Így a keringő folyadék feltorlódik, a véredényekből folyadék lép ki a környezetbe.

Ennek a folyadéknak a nagyobb része víz, minimális része fehérje, sejt vagy valamilyen sejtalkotórész. (épp ezért is hívják népiesen vizenyősödésnek)

Fájdalmatlan duzzanattal jár, amely testszerte kialakulhat.

A víz sokszor a testüregekben, mint például a has, mellkas gyülemlik fel.

VIGYÁZAT

A tüdőben vagy az agyban fellépő ödéma létfontosságú funkciók működését tudja meggátolni, ami miatt életveszélyes!

Hogyan alakul ki az ödéma?

A leggyakoribb oka a kialakulásának egy keringési zavar, ami miatt vértorlódás, pangás jön létre. Keringési zavarhoz pedig szívelégtelenség, szívinfarktus, de akár visszértágulat is vezethet.

Ekkor ugyanis az elégtelen keringés akadályozza, hogy a vér visszaáramoljon az alsó végtagokból, így pangani kezd, az érpályából pedig folyadék lép ki a szövetek közé, amitől a lábszár megdagad. (ilyenkor van az, hogy ha belenyomjuk az ujjunkat, az sokáig látszik)

A folyamat pedig sajnos önmagát erősíti. Okként állhat só, -víz háztartásbeli probléma, valamint máj, – és vese működésbeli probléma is.

A túlsúly, a mozgásszegény életmód fokozza az előfordulás gyakoriságát, rizikótényezőnek számít.

A túlsúlyt odafigyeléssel kordában tudjuk tartani, sajnos nemcsak az ödéma miatt, hanem számos egyéb betegség miatt is érdemes odafigyelni a súlyunkra.

Persze vannak olyanok, akiknek nehezebben megy, nekik jelenthet igazi megváltást, segítséget, ha kipróbálják, hogy milyen lehetőségeket tartogatnak a fogyasztószerek.

Lényegük abban rejlik, ami a fogyást a leginkább megszokta keseríteni, az éhség leküzdésében. Ön is ismeri bizonyára azt az érzést, hogy hiába alig telt el idő evés óta, úgy érzi, hogy majd szétveti az éhség. Ilyenkor általában nassolni kezdünk és olyan kalóriákat viszünk be a szervezetünkbe, amire aztán végképp nincs szükségünk.

Ezekkel a pluszkalóriákkal pedig egyenes út vezet az elhízáshoz, mivel azok zsírpárna formájában raktározódnak el szervezetünkben.

A fölösleges nassolások ellen jelenthet segítséget például a sibutramine hatóanyag, amely megszünteti az éhségünket és jól érezzük magunkat a bőrünkben anélkül, hogy ész nélkül enni kezdenénk.

Vigyázzon, hogy csak eredeti sibutramine hatóanyagot próbáljon ki, amelyre számíthat és nem kell semmitől sem tartania! Ezt tartalmazza a Genesis Sibutramine is.

Hogyan előzhetjük meg a porckopást?

porckopás megelőzése

A porckopás (idegen szóval artrózis) egy ízületi betegség, amelynél elkopik a csontokat az ízületeknél védő és az ütéseket felfogó porcréteg.

Általában a csípőt, a térdet, az ujjakat és a gerincet érinti. A veszélyeztetett korosztály az idősebb középkorúak, a nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál.

Milyen tünetek fordulhatnak elő porckopás esetén?

  • egyre erősödő fájdalom, egy vagy több ízület megdagadása és torzulása, sokáig lehet tünetmentes a kezdeti fájdalmas időszakot követően
  • az ujjak esetében bütykösség is tapasztalható
  • súlyosabb porckopás esetén az érintett ízület környékén az izmok akár el is sorvadhatnak, ami cselekvőképtelenséget okozhat

A porckopás nem visszafordítható betegség, egyre súlyosabb tüneteket okozhat!

Milyen okok állhatnak a porckopás hátterében?

  • öregedés
  • ízület sérülése vagy műtétje (lehet, hogy csak évekkel a műtét után jelentkezik)
  • túlsúly (főleg a térd és csípő ízületekre veszélyes)

Mit tehetünk, hogy elkerüljük a porckopást?

  • ne terheljük túl a beteg ízületet
  • fogyókúrázzunk, ha túlsúlyosak vagyunk
  • korán forduljunk orvoshoz, ha ízületi panaszaink vannak
  • az elgyengült izmokon a fizikoterápia is segíthet

Hogyan vizsgálható és gyógyítható a porckopás?

  • egy vérvizsgálat és röntgen segíthet megbizonyosodni, hogy biztosan porckopással állunk-e szemben
  • ha súlyos a helyzet, akkor kénytelen leszünk műtét alá vetni magunkat
  • szükség esetén mesterséges ízületet ültetnek be

A túlsúly nagyon sok betegségért felelős, ezért érdemes időben fellépni vele szemben. Számtalan fogyókúrás módszer létezik, amelyek vagy működnek vagy sem. Ami biztos, hogy működik az az, ha keveset eszünk.

Azonban sokszor épp ez a legnehezebb, ellenállni a finom falatoknak. Szerencsére ma már az orvostudomány ott tart, hogy lehetőség van élni a fogyasztószerekkel, amelyek épp abban segítenek, hogy kevesebb kalóriát vigyünk be a szervezetünkbe.

Több lehetőség is van, széles a termékkínálat. Nagyon népszerű az Adipex-P, a Genesis Sibutramine, de olvashat az interneten Nouveaux Sibutramine véleményeket is, amelyek szintén nagyon kecsegtetők. Érdemes kipróbálni a lehetőséget, mert sosem tudhatjuk, hogy mi fogja elhozni végül az áhított súlycsökkenést.

Tegyünk meg mindent az egészségünkért és még időben lépjünk fel a betegségekkel szemben, hogy minél kisebb eséllyel alakulhassanak ki!

Szolidaritás és társadalomlélektan Magyarországon

Szolidaritás és társadalom

A segélyezés nem az egészségbiztosítás asztala

A szolidaritás társadalomlélektani alapjai Magyarországon az utóbbi hatvan évben megroppantak. A szolidaritás nemes eszméjét bevonja a demagógia szürke penésze, rohasztja a politikai megosztottság mentális vírusa és támadja a rasszizmus szívós baktériuma. Valódi szolidaritást csak a verseny képes kikényszeríteni.

Farkas András alább teljes terjedelmében olvasható A szolidaritás és a társadalomlélektan Magyarországon című magvas esszéje az évekkel ezelőtt megszűnt Hírszerző c. weboldalon jelent meg 2007-ben. A portál archívuma nem érhető el, a Google kereső ezt az írást jelenleg nem találja. Az Első.XYZ portál szellemi kármentést végezve a szöveget újra közreadja. Az átvétel a keresők által nem indexelt helyről, innen történt: A közjó esete a magántőkével

Farkas András

A szolidaritás és a társadalomlélektan Magyarországon

Az egészség minden ember számára a legfontosabb, élethosszig tartó befektetés. Egészségünk szempontjából mindannyian nagybefektetők vagyunk. Minél hosszabb ideig élünk, annál inkább.

Egyéni befektetésünk – azaz egészséges életmódunk, zsír- és cukorszegény, antioxidáns- és rostgazdag táplálkozásunk, rendszeres futásunk és úszásunk, szűrővizsgálatokon történő fegyelmezett megjelenésünk, egészségcélú öngondoskodási tartalékaink megteremtése és így tovább – egyre nagyobb szerepet játszik (kellene játszania), noha tagadhatatlan, hogy a befektetés oroszlánrésze a társadalombiztosítás révén változatlanul az államra hárul.

A kérdés csak az: meddig tartható fenn ez a helyzet? Hol húzódik a határ az egészségünkért vállalt személyes és állami felelősség között? Voltaképpen erről is szól az egészségbiztosítás reformja.

A reformtervek véglegesítésének szakaszában egyre inkább nehezítik azonban a tisztánlátást azok az életveszélyes tévhitek, amelyek kezdettől fogva beárnyékolják a közgondolkodást.

*

Az első ilyen tévhit, hogy a közösségi járulékbevételek az új rendszerben a magánbiztosítókhoz kerülnek, így a kormányzat végsősoron magánzsebekbe játssza át a közpénzeket. Ez olyan mérvű csúsztatás, hogy ha valaki ragaszkodik ehhez az állításhoz, akkor a jövőben már nem hivatkozhat nyugodt szívvel arra, hogy korábban sohasem hazudott.

Ugyanis a járulékbevételek nem a létrehozandó új egészségpénztárakhoz, hanem az egységes nemzeti kockázatközösségi/egészségbiztosítási alapba kerülnek, ráadásul a járulékmértékeket nem az egészségpénztárakba fektető magántőke képviselői, hanem az állam határozza meg, a járulékokat nem a pénztárak, hanem az állam szedi – adók módjára – be, s e bevételeket az állam az egységes nemzeti kockázatközösség bevételeit kezelő hatósága révén összegzi és könyveli.

A nagy közös egészségbiztosítási alapban összegyűjtött járuléktömeghez a pénztárak nem férhetnek hozzá, hiszen azokat az állam által meghatározott szabályok szerint, állami többséggel működő fejkvóta-bizottság oszthatja csak fel az egyes pénztárak között – és el ne felejtsem, a pénztárakban is az állam a többségi tulajdonos. A pénztár ebből az államilag beszedett és államilag szétosztott fejkvóta-bevételeiből finanszírozza tagjai számára az egészségügyi alapellátásokat – amelyek körét és a finanszírozás mértékét (hbcs, pontrendszer, etc.) szintén az állam határozza meg.

Mintha mindez nem lenne elég az állam számára, még profitkorlátozásokat is be kíván vezetni (a bevételnek csak meghatározott százaléka lehet profit, s azt is csak meghatározott arányban lehet – esetleg, később – kivonni a pénztárból). Hab a tortán, hogy e gúzsbakötésért cserébe az állam több tízmilliárdos befektetést várna el a magánbefektetőktől. Vonzó lehetőség befektetésre, nem? Nyilván Ön is hanyatt-homlok rohanna ilyen pénztári részvényt jegyezni, ha tehetné.

*

A második veszélyes tévhit, hogy Elolvasom a teljes cikket