„Azt vesszük föl, akire föláll”

Azt vesszük föl, akire feláll a faszunk – Szexuális zaklatás a felsőoktatásban„Azt vesszük föl, akire föláll” – Szexuális zaklatás a hazai felsőoktatásban, de legalább már plakátokon is

Az ártatlan fenékpaskolgatások, az ízes szexuális tréfák és hasonlatok, a princípiumműsor és az erőből értés művészete pont nem állnak meg az iskolák kapuinál. De mielőtt halálra nevetjük magunkat, hallgassunk meg néhány nőt, akik ebben a miliőben próbálnak felsőfokú képesítést szerezni, aztán labdába rúgni a munka világában. Vagy bambuljunk rá néhány nagyon erős plakátra. Épp most diplomáztak.

„Azt vesszük föl a főiskolára, akire föláll a faszunk” – írja Kari Györgyi színésznő a Szomjas oázis című, a női testről szóló antológiában. Ez egy férfi tanára – Kossuth-díjas rendező – válasza a sikertelen felvételi okait firtató kérdésre.

„Az első években, miután kineveztek tanársegédnek a Paris III-ra, a szexuális életemben nem következett be változás. Továbbra is lefeküdtem a hallgatókkal – és a tény, hogy ezúttal már tanári pozícióban voltam, nem sokat változtatott a dolgon.” Ezt pedig Michel Houellebecq írja a Behódolásban.

Okkal feltételezhető, hogy egyik történetet olvasva sem nyílt meg a föld senki alatt – és talán nem csak azért, mert az irodalom olyan szívesen játszik valóság és fikció összeugrasztásával. Hogy a hazai (felső)oktatásban a szexuális zaklatások és visszaélések kapcsán nagyságrendeket sem tudunk tippelni, tény. Ha a munkahelyi visszaélés kevéssé kutatott és adatolt terület itthon, akkor az iskolai zaklatás szinte teljes vakfolt. Bár a történetek napvilágra kerülését és az érintettek felelősségre vonását rengeteg dolog nehezíti és akadályozza – mindenekelőtt az, hogy az erről való párbeszéd is tabu, és a kisebb-nagyobb lánggal égő botrányok után ugyanúgy becsukjuk a szemünket –, mégiscsak akad egy terület, amely legalább a mélységérzékelésben segít, hovatovább a figyelemfelhívás legkiválóbb eszköze. Művészet, így hívják.

Presztízsből pajzsot

Varga Anna Nem oké

Varga Anna plakátja: Nem oké

Június közepén a Magyar Képzőművészeti Egyetem nyilvános diplomavédésére voltam hivatalos. Varga Anna Gizella tervezőgrafika szakirányon készült munkája egy prevenciós kiadványt és hat plakátot foglalt magában – mellettük az asztalon nyitott mappa. A mappában A4-es fehér lapok, rajtuk kézzel írt történetek. Fiatal nők írásai arról, milyen módokon találkoztak a saját felsőoktatási intézményükben szexuális zaklatással, visszaéléssel az őket tanító férfiak részéről.

Például így: „Elsős egyetemista voltam, a teremben dolgoztam egy feladaton. A tanárom mellém ült, és a kezét a combomra tette. Totál leblokkoltam. Ő viszont nem. »Mindenre ugyanazt a megoldást alkalmazod. Olyan vagy, mint az a nő, aki mindig csak misszionárius pózban hajlandó szexelni, pedig micsoda tárháza van az örömszerzésnek. Gondolj csak a kámaszútrára! Ugye nem mindig csak az uncsi klasszikus pózban szeretsz szexelni?« Onnantól soha nem mertem egyedül maradni a teremben.”

Vagy így: „Az osztálytársam laptoppal az ölében, felhúzott lábbal ült az asztalnál. Magyarázta a mellette ülő tanárnak, hogy min dolgozik, aki közben a lány térdhajlatába tett egy ceruzát, és nemi aktusra emlékeztető mozdulatokat csinált.” Continue reading

Orwell 1984. Könyv letöltése + Hangoskönyv

George Orwell 1984 c. könyve magyarul: pdf letöltés, online olvasás

1984: George Orwell regénye - Európa kiadóHa egy magyar állami intézmény több mint egy évtizeden át jogsértést gyakorolhatott a digitalizált könyv közreadásával, akkor egy magánblog is megkockáztathatja, hogy feszült politikai helyzetben bizonyos ideig ugyanezt tegye. A fentebbi linkekre kattintva megnyitható és letölthető Orwell újra aktuálissá vált remekműve, az EZERKILENCSZÁZNYOLCVANNÉGY, illetve végighallgatható hangoskönyv formájában (kb. 16 órányi hanganyag).

A Google felől a legtöbb internetes keresés erre a kulcszóra érkezik: orwell 1984 pdf

ORWELL 2017 – egy jogsértés megszüntetésének politikai kontextusa

george orwell 1984. online olvasásKétségtelen, hogy Orwell regényének magyar fordítása digitális formában több mint egy évtizeden át (bizonyíthatóan legalább 2004-től) jogtalanul volt ingyenesen elérhető az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) részlegeként működő Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) állományában, mivel a műfordító szerzői jogai még nem jártak le, és a jogutód engedélyét előzőleg az állami intézmény nem kérte meg. Kétségtelen az is, hogy az ügyben a könyv kiadója (Európa Kiadó) jogosan kérte a digitális könyvállomány azonnali eltávolítását, amit a MEK első kérésre, ugyancsak jogszerűen, meg is tett.

Ám az is kétségtelen, hogy mind a kiadó fellépésének, mind a könyvtár intézkedésének igencsak rossz a politikai akusztikája, mivel lépéseik olyan aktuálpolitikai történések után történtek, amelyek miatt a hirtelen sürgőssé vált jogos intézkedés sokakban azt a képzetet keltette, hogy a hatalom részéről gyakorolt cenzúra megjelenéséről van szó.

Történt pedig, hogy Magyarországot, különösen Budapestet, nem minden előzmény nélkül, 2017 júliusának első napjaiban a kormányzati gyűlöletkampány újabb hulláma érte el: Soros György arcmását felhasználva minden korábbinál egyértelműbb, aljas uszítás történt az ezerszámra kiragasztott plakátok révén. A “gonosz” megjelenítésének erről a primitív, de esetenként igen hatásos módszeréről többeknek – nem véletlenül – George Orwell híres regénye, az 1984 jutott eszébe. Elsőül Török Gábor politológus posztolta ki a Facebookon az ominózus plakátot a regényből vett idézettel:

Török Gábor - Soros - Orwell - 1984

Török Gábor posztja a Facebookon a regényből vett idézettel

“Goldstein látványa, sőt már a puszta rágondolás is automatikusan félelmet és nyugtalanságot idézett elő. Ő állandóbb tárgya volt a gyűlöletnek, mint Eurázsia vagy Keletázsia, mert amíg Óceánia háborúban állt e hatalmak egyikével, rendszerint békében élt a másikkal. A különös csak az volt, hogy bár Goldsteint mindenki gyűlölte és megvetette, s bár elméleteit mindennap s napjában ezerszer is megcáfolták, szétzúzták, nevetségessé tették dobogókon, a teleképen, újságokban és könyvekben, s kimutatták róluk, hogy szánalmas zagyvaságok – aminthogy azok is voltak -, mindennek ellenére úgy tetszett, befolyása nem csökken. Mindig akadtak éretlen alakok, akik szinte várták, hogy elszédítse őket. Nem múlt el egyetlen nap sem, hogy a Gondolatrendőrség ne leplezett volna le az ő irányításával működő kémeket és szabotőröket. Ő volt a parancsnoka annak a hatalmas árnyékhadseregnek, az összeesküvők földalatti hálózatának, amely az állam megdöntésére tört…”

Momentum Mozgalom - Orwell 1984Egy nappal később a nemrégiben alakult és erős rendszerkritikus magatartást mutató Momentum Mozgalom ajánlotta, ugyancsak a Facebookon, a regényt, megadva azt a linket is, amelyen a könyv szövege hosszú évek óta zavartalanul elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár digitális állományában. Posztjuk így hangzott:

Közbeszédünk állapotának köszönhetően újra aktuális és keresett könyv lett George Orwell 1984 című műve. A mű ingyen, szabadon is elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán Word, .html, .rtf, .pdf, .prc és .lit formátumban is az alábbi linken:

– http://mek.oszk.hu/00800/00896/index.phtml –

Jó olvasást!

Két nappal később

az 1984 eltűnt

az elektronikus könyvtár online elérhető rendszeréből.

orwell 2017 - a könyvet töröltékA történtekről a 444. hírportál, többször is frissítve az új fejlemények ismeretében cikkét, így számolt be:

Eltűnt az 1984 a Magyar Elektronikus Könyvtárból

Több olvasónk jelezte, hogy egyik napról a másikra eltűnt George Orwell két regénye, az 1984 és az Állatfarm az Országos Széchényi Könyvtár által fenntartott MEK-ből, azaz Magyar Elektronikus Könyvtárból.

Ha valaki nem ismerné, a MEK egy remek felület, rengeteg szépirodalmi szöveget lehet itt elérni, igazi aranybánya az irodalmat kedvelők számára. Eddig megtalálható volt itt Orwell két regényének magyar fordítása is, ezek tűntek el valamikor hétfő-kedd környékén.

A történteknek politikai aktualitást adott, hogy hétfő este a Momentum Mozgalom osztotta meg Facebook-oldalán az 1984 MEK-es linkjét.

A könyv nem sokkal ezután tűnt el, ezért persze sokan cenzúrát gyanítottak a háttérben.

De a valóság ennél valószínűleg kevésbé izgalmas: minden jel szerint 1984 és az Állatfarm eleve fenn sem lehetett volna a MEK-en. Oda ugyanis csak azok a művek kerülnek fel, melyeket már nem illet meg a szerzői jog védelme. Magyarországon ez most a szerző halálától számított 70 év, de ez vonatkozik a fordítóra is.

Az 1984-et és az Állatfarmot Szíjgyártó László fordította, aki 1983-ban halt meg, azaz még bőven nem járt le a védelmi idő, és ha csak a jogtulajdonos úgy nem dönt, akkor nem lehet ingyen, teljes terjedelemben nyilvánosságra hozni a műveket.

Az alapján, amit eddig sikerült megtudnunk, valószínűleg annyi történhetett, hogy a Momentum és más megosztások keltette felhajtás miatt szúrták ki, hogy elérhető volt a két mű, melyhez a jogtulajdonos, az Európa Kiadó korábban nem járult hozzá.

Kérdéseinkkel megkerestük az OSZK-t és az Európa Kiadót is, ha sikerül további részleteket megtudnunk a történtekről, beszámolunk majd róla.

Update: mint az OSZK sajtóosztályától megtudtuk, George Orwell említett műveit az Európa Kiadónak 2017.07.04-én hozzájuk intézett közvetlen megkeresésére vették le a Magyar Elektronikus Könyvtár rendszeréből.

Update2: Kérdésünkre az Európa Kiadó is megerősítette, hogy valóban az ő kérésükre került le a kötet a MEK rendszeréből. Mint írták, ez azzal függ össze, hogy eddig a MEK rendszerén kívül nem volt elérhető a két könyv elektronikusan, de hamarosan meg fogják jelentetni e-könyvben az említett műveket. Hozzátették azt is, hogy az Európa Könyvkiadó nemcsak Orwell könyveinek eltávolítását kérte az OSZK-tól, hanem más olyan kötetekét is, amelyek fordítói jogvédelem alatt állnak, emiatt a meglévő fordítás ingyenesen, hozzájárulás nélkül nem terjeszthetők.

Nos, az elso.xyz blog minden kockázatot vállalva bizonytalan ideig újra

ingyenesen elérhetővé teszi az 1984-et.

Orwell 1984 pdf könyv magyarul

Ha a nemzet könyvtárának elektronikus részlege legalábbis 2004-től kezdődően cirka másfél évtizeden át megtette, akkor éppen most, a jelen politikai helyzetben fontos lehet, hogy az érdeklődők újra elérhessék. Lásd a linkeket honlapunk tetején. A pdf formátum a legnépszerűbb.

Hangoskönyv. Orwell 1984, 1-2 rész

1. rész

2. rész

 

Orwell regényéről a Wikipédián

A magyar online enciklopédia szócikke szerint az 1984 (eredeti címén Nineteen Eighty-Four) egy szatirikus politikai regény és szerelmi történet George Orwelltől. Olyan disztópia (negatív utópia), amelyben a felügyelő állam tökéletes alkalmazkodást követel a polgároktól hazugságokkal, félelemkeltéssel és kegyetlen büntetésekkel. Az 1949-ben kiadott mű Orwell legnépszerűbb munkája, és az „orwelli” jelzőt ennek világára használjuk. Sok nyelvre lefordították; magyarul először a „Magyar Október” Szabadsajtó adta ki Antal György fordításában, 1984-ben, majd Szíjgyártó László fordításában az Európa Könyvkiadó 1989-ben.

A regényt eredetileg a MEK ezzel az ismertetéssel adta közre:

A szatirikus regény 20. századi antiutópia. A prófécia úgy tűnik fel, nem teljesült. Ám ha elővesszük nem is túl régi történelmi tapasztalataink emlékeit, és a ma is bőven tenyésző diktatúrákról szerzett tudásunkat, mindjárt kiderül, hogy Orwell jóslata minden apró részletében bevált.

A regény egy olyan rendszerről szól, mely kizárólag a hazugságra és a terrorra épül. Az emberek általánosságban háromféleképpen viszonyulnak hozzá: szenvednek tőle, de tudják, hogy a lázadás eleve lehetetlen, így apatikusak; szenvednek tőle szellemileg jobban mint fizikailag, és fellázadnak, tudva, hogy biztosan belebuknak; végül vannak olyan ostobák, akik nem szenvednek tőle, így hisznek benne. Az irányítók, a Belső Párt tagjai természetesen egészen más világban élnek. A történet főhőse a halálba induló lázadók csoportjába tartozik. Egyike a sokszáz hivatalnoknak, akik a hivatásszerű történelemhamisítást végzik. Először csak naplót ír, maga sem tudja kinek, mi célból. Fokozatosan egy szerelem erősokszorozó adományával jut el addig, hogy többé nem azt kutatja, mi volt régen, mit hamisított meg a diktatúra, és hogyan működik az egész világra kiterjedő zsarnokság, hanem azt, hogy miért, kinek és mi öröme telik ebben. A bukás elkerülhetetlen, de nem is a testi kínzás bemutatása a legsokkolóbb, hanem az a kegyetlenség, ahogy módszeresen elpusztítják a lélek önállóságát és a személyes érzelmet, s a fogoly nemcsak addig jut el, hogy szabad akaratából belátja a 2+2=5 igazságát, nemcsak szerelmét tagadja meg, de módszeres önneveléssel ráveszi magát arra, hogy őszintén szeresse a Nagy Testvért.

A sok utalás és párhuzam nem könnyíti meg az olvasó dolgát; nyomasztó légköre, a vallatások brutalitása el fog rettenteni sokakat. De nemcsak érdemes elolvasni, hanem kell is.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői | http://legeza.oszk.hu

Első WEB

Orwell 1984 letöltés. Hangoskönyv online hallgatás. Könyv ingyenes letöltése, online olvasás és hallgatás. A regény legalább 2004-től egészen 2017 júliusáig volt elérhető az OSZK alá tartozó MEK – Magyar Elektronikus Könyvtár – honlapján, majd a szerzői jogok megsértésére hivatkozva eltávolították. – A jelen weboldal az orwell 1984 könyv letöltés és orwell 1984 hangoskönyv kulcsszóval a Google találatok első helyére pályázik. Audio – mp3-mp4, video: Orwell 1984 hangoskönyv, online tartalom, társadalom, ezerkilenszszáznyolcvannégy, a Nagy Testvér mindent lát – Nineteen Eighty-Four

Film: 1984. A teljes film magyar szinkronnal

Magyarul beszélő angol filmdráma, 106 perc, 1984. Rendező: Michael Radford

Rövid tartalom. A közeljövőben járunk. A túlnépesedett Föld lakossága egy nukleáris konfliktust követően három országra oszlik, melyek állandó kíméletlen harcban állnak egymással. A totalitárius Óceániát (fővárosa London) a mindent látó Nagy Testvér kormányozza teljhatalommal. Az egyéniség bárminemű megnyilvánulását és törvénytől való eltérését szigorúan üldöző állam egyik polgára, Winston Smith, az archiv dokumentumokat kezelő felügyelet Archívumok nevű részlegén dolgozik hivatalnokként (itt írják felül a múlt eseményeit olymódon, hogy meghamisítják az évekkel korábbi dokumentumokat). Hősünk figyelemmel és fegyelemmel végzi munkáját, titokban azonban naplót vezet, amelyben leírja megfigyeléseit csakúgy, mint titkos (részben szerelmes) vágyait. Egy nap megismerkedik a vonzó Juliával, aki az Igazság részlegén dolgozik. Megbeszélnek egy randevút annak ellenére, hogy ez tiltott tevékenységnek számít Óceániában. A szerelmesek végül úgy döntenek, megszöknek, de az elnyomó állami apparátus – kell-e mondanunk? – útjukat állja.

A film és a regény pontos képet ad a diktatúrák működéséről, így többek között az ellenségkép megalkotására épített gyűlöletkeltésről, az alantas emberi indulatok felszításáról és ébren tartásáról.

A magyar X generáció

Az alábbi szöveg egyrészt általános ismeretekre épül (ezek mögött nem áll önálló tudományos kutatás), másrészt személyes tapasztalatokra alapul. A kettő együtt szubjektív meglátásokra adott módot a szerző számára, aki civilben pszichiáter és keletkutató.

elso x generáció

Dr. Kállay O. Béla

Az X generáció Magyarországon

A legtöbb forrás, lexikon és a magyar Wiki szerint is az X generációba azok tartoznak, akik 1965 és 1979 között születtek. Ez első megközelítésben eligazíthat bennünket – de ennél többre nem is alkalmas,  hiszen hogyan is vethetnénk össze az azonos korú nemzedékeket mondjuk Japán és Etiópia esetében. A keleti szigetországban ekkor születettek már fiatalon találkozhattak az információs forradalom számos eredményével, míg az afrikai ország falvaiban a villanyvilágítás is a csodás fényűzések netovábbjának számított. Magyarország köztes helyen szerepel e két véglet között, ám számos specifikumot mutat. A magyar X generációt az köti össze, hogy tagjai a szocializmusban, a Kádár-korszak átkosnak nevezett éveiben voltak gyerekek, de többségük a rendszerváltást követőn vált tudatos fiatal felnőtté.  Ebben a minőségükben válhattak a jövő társadalmának alakítójává, ők lettek a rendszerváltó nemzedék képviselői, akik gyakran szüleik eszméit, életvitelét, értékrendjét megtagadva szóltak bele a társadalmi és gazdasági átalakulás folyamatába, mindkettőben teret követelve a maguk számára. Helyes tehát, ha magyar vonatkozásban nem, vagy nemcsak az információs technológiákhoz való viszony, hanem társadalmi szerepük alapján határozzuk meg őket.  Azaz:

A magyar X generáció a rendszerváltás nemzedéke

Elméleti és amerikai kitérő. Szakmai közhelynek számít, hogy a generációkutatás mint szociológiai  diszciplína annak előtte nem létezett, mígnem két amerikai szociológus szakember ki nem dolgozta a generációelméletet (Generations, 1991). Később a tudósok (Neil Howe és Wil­liam Strauss) arra a vitatható, de sok ténnyel argumentálható következésre jutottak The Fourth Turning c., szintén közösen jegyzett könyvükben (1997), hogy az amerikai tör­té­ne­lem négy-négy gene­rá­ci­ón­ként ismétli önma­gát 1584-től kezdődően (ezt részben a világtörténelemre is igyekeztek kiterjeszteni). Ami már azért is problémás, mert a kb. 80–100 éves ciklusokra tehető ismétlődés nemcsak a tények alapján sántít (inkább csoportosítási, önkényes évszámhatár-kijelölési fogásnak látszik sok besorolás és csak az analógiákra fókuszáló trükknek hat az, hogy mit emelnek ki a történelem végtelen gazdagságából), hanem azért is, mert közel sem ugyanannyi évet értünk egy generáción ma, mint régebben, pláne évszázadokkal korábban. Ha például az “emberöltő” értelemben használjuk, akkor a reprodukciós ciklust tekintjük mérvadónak, és így egy generáció manapság sokkal inkább 30, mint 20-25 vagy még kevesebb évet ölel fel (ez az az idő, amíg az utódok megszületnek: a gyermekvállalás időpontja a nyugati civilizációkban egyre jobban kitolódik). A jeles társadalomtudósok elmé­lete azonban 14-19 évet ad egy generációnak, ami 500 éve meg is felelhetett a valóságnak, és azt állítja, hogy a négy-négy generációs cik­lusokon belül az egyes nemzedékek szerepe ismétlődik, ráadásul min­dig ugyanabban a sor­rend­ben. Hogy ezek a szerepek melyek és hogyan alakítják a társadalmakat, azt itt most még érintőlegesen sem tárgyalnám, akit bővebben érdekel, végezzen forráskutatást, és akkor övé lehet az első hely a magyar generációkutatás panteonjában. (Na jó, azért a négy hívószó álljon itt: felemelkedés – ébredés – hanyatlás – válság)

De térjünk vissza az ixekhez. Az X generációra az USÁ-ban nem ugyanaz jellemző, mint a magyar x-esekre. A mintát adó amerikai társadalom vonatkozásában a közfelfogás szerint az X-esek azok, akik a legkisebb létszámú nemzedék gyanánt mintegy beékelődtek a nagy létszámú baby boomerek (1946-1964 között születettek)  és a szintén népes hipermodern Y generáció (1980-1996)  közé. Ám az amerikai X-eseknek, szemben a rendszerváltó, szamizdat könyveken nevelkedett magyar kortársaikkal, nem jutott rendszerváltás, de még nagyobb társadalmi aktivitás sem, szüleik élték meg tudatos emberként a polgárjogi és antirasszista mozgalmakat, a hippik lázadását, Vietnamot, Woodstockot és Holdra szállást – nekik erről legfeljebb gyerekkori emlékeik lehetnek. Az amerikai X-esek voltaképp egy utóeresztés, egy lekésett és elveszett köztes nemzedék, akiknek nem alakult ki a társadalmi érzékenysége, így a forradalmi szabadságeszmék, a békeharc, a marihuána és rockzene helyett a televíziós sorozatok, a diszkók és partidrogok szocializálták őket. Ennek következtében a társadalmi érzékenység helyett legfeljebb a számítógép és az internet megszületése és elterjedése lelkesítheti és üdvözítheti őket – olyan minőségben, amilyenben.

De vissza a magyar földre. Ahol merőben más a helyzet. Egy szakmainak nehezen nevezhető leírás szerint a magyar X-esek gyermekként tapasztalhatták meg a közösségi létformát, és – állítólag – jó érzéssel töltötte el őket az összetartozás, a mainál jóval nagyobb közbiztonságnak köszönhetően önállóbb, szabadabb életet élhettek a grundokon, a tereken. Állítja az írás. Hm. Hát biztosan volt, aki szeretett kisdobos és úttörő lenni a 70-es 80-as években: ám hol voltak akkor már a grundok? No de nézzük, mit mond még a bulvárcikk, amelyre csak azért bátorkodom ismételten hivatkozni, mert a Google az első oldalon kínálja, ha a címben szereplő kifejezésre rákeresünk. A cikk állítása szerint múltjuk ellenére (?? de miért ellenére?) az X generáció a legjobban iskolázott és a legmegbízhatóbb munkavállalókat adó nemzedék, akik kitűnőek csapatban. S hogy miért?? Mert pályakezdőként nekik a szocializmus kiszámítható, langyos biztonsága, rögzült hierarchikus viszonyai helyett keményen meg kellett küzdeniük a munka világában az érvényesülésért, a túlélésért. No kérem, ez olyan csúsztatás, mint ide Lacháza. Ellenpéldák nyilván vannak, de a trend mégis az, hogy a pályakezdő X-esek előtt éppen hogy megnyíltak a sosem látott lehetőségek, éppen hogy ráéreztek annak az ízére, hogy a szocializmus sivár perspektíváit feledve a magyar kapitalizmus első éveitől kezdve nagyon is érdemes hajtani, brüsztölni, könyökölni, pozíciót szerezni – és éppen ezért nem csapamunkások, hanem – tisztelet a kivételnek – leginkább önző karrieristák lettek, többnyire hatalmas egóval és a nulla szociális érzékkel, nulla empátiával mindenben alkalmatlanabb idősebb és mindenben puhányabb fiatalabb embertársaik iránt. A technokraták racionalitásával nyomulnak, átgázolnak mindenen és mindenkin. Dehogy elveszett nemzedék! Övék a világ. Nézd csak meg a Fideszt.


Continue reading